Szép napot, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét fontosabb-nagyobb anyagaival. Eseménydús hét volt, csak kapkodtuk a fejünket, rögtön sorra is kerül minden, de előbb egy emlékeztető: többféle hírlevelünk is akad, és itt lehet rájuk feliratkozni.
Távozott a Feri
A hét híre volt (legalábbis itthon biztosan), hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette a visszavonulását, rendkívüli szerkesztőségi podcasttal kezeltük a történelmi történést. Amúgy pontosabban Dobrev Klára jelentette be Gyurcsány visszavonulását, és egy lendülettel azt is, hogy válnak. Írtunk arról, hogy bár a döntés már egy ideje formálódhatott, a hirtelen bejelentés mindenkit meglepett a DK-ban, és ott voltunk másnap Molnár Csaba sajtótájékoztatóján is, aki többek között arról beszélt, nem Magyar Péter csütörtöki videós leleplezése miatt derült ki épp aznap Gyurcsány távozása.
Magyar ugyanis szintén csütörtök délelőtt arról tett közzé felvételt, ahogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2023 áprilisában arról beszélt, át fognak állni a háborúhoz vezető út nulladik fázisára. A tiszás politikus szerint ez a Fidesz őszödi beszéde, míg a kormányzati narratíva szerint a miniszter a háborúpárti erők honvédségből történő kiszorításáról beszélt a hangfelvételen.
Turbulens napok zajlottak a Momentumban is, Fekete-Győr András már azt pedzegette, hogy a pártnak el se kéne indulnia a jövő évi választáson, ennek nyomán írtunk arról, hogy mostanra már a párt puszta léte lett a tét.
Kiderült emellett, hogy tényleg alkotmánybíró lehet Polt Péter, a Fidesz megbízható golyófogója, elmentünk a Mandier első, Csuti vezette klubestjére Székesfehérvárra, és megírtuk, hogy tömény orosz propagandát hallgat Szijjártó Péter futás közben.
Pénzek
A hetet Windisch László ÁSZ-elnökkel készített interjúval indítottuk, a téma elsősorban a jegybanki alapítványok ügye volt, és az ÁSZ elnöke többek között arról beszélt a 444-nek, hogy olyan szakmaiatlan és döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint amivel egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek.
Megnéztük a jövő évi költségvetés tervezetét, amiből kiderült, hogy a kormány folytatja a települések kivéreztetését és minden idők legdrágább választása jön 2026-ban, ott voltunk a tárgyaláson, melyen Bánki Erik papírt hozott arról, hogy a volt cége nem kapott 52 milliót, aztán a volt üzlettársa beismerte, hogy de igen. Megnéztük, hogy ha esetleg lenne tényleg kormányváltás, mi az, amit nem tudna előre átmozgatni magának a Fidesz, és megismertük az MLSZ terveit, mely szerint akár 500 milliót is bukhat az a magyar fociklub, ahol nem játszik elég magyar játékos.
Pápa
Hamar meglett az új pápa: az amerikai Robert Francis Prevost, aki XIV. Leó nevet választotta magának. Az évtizedeken át Peruban szolgáló Prevost gyerekként a vasalódeszkán áldoztatott játékból, a szomszédok azzal ugratták, hogy egy nap ő lesz a pápa, és lehet tudni róla azt is, hogy számos alkalommal osztott meg Trump politikájával szemben kifejezetten kritikus tartalmakat. Még a pápaválasztás idején írtunk hosszabban Német László belgrádi érsekről, aki ugyan nem volt ott az esélyesek között, de fontos szerep várt rá a konklávén.
Háborgó világ
Romániában az elnökválasztás első fordulója után a világtörténelemben nem látott fordítás akadályozhatná csak meg a szélsőjobbos Simion győzelmét. És miközben Simion elleni szavazásra kérik az erdélyi egyházak a magyarokat, a magyar kormány napokon át látványosan lapított azzal kapcsolatban, hogy kit támogatnak a második fordulóban, hogy aztán Orbán a tihanyi apátságban kezdje el méltatni a román szélsőjobbost, aki épp az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázásával kezdte karrierjét.
Németországban második nekifutásra lett csak kancellár Friedrich Merz, beiktatására időzítve írtunk arról, hogy az új német vezető az Európai Unió élére akar állni, és célja érdekében az Orbán-probléma kezelésétől sem riad vissza, valamint foglalkoztunk az AfD körüli újabb fordulatokkal is, történelmi párhuzamokat is felvetve.
Összefoglaltuk, hogy az ásványkincs-megállapodással az ukránok minden eddiginél jobb helyzetbe kerültek Trumpnál, és bemutattuk az Alcatraz történetét, amit Trump éppen újra akar nyitni.
Szilágyi Ákos Uj Péterrel beszélgetett a világhegemóniáért folyó harcról, a félelmetes bohócokról, az orosz–amerikai békülésről. Szerinte Ukrajna már senkit sem érdekel, a háborúnak még idén vége lesz, és a USA közelebb húzza magához az oroszokat. Az illiberális hullám a harmincas évekre kifut, de ami utána jön, az sem lesz vidám, pláne demokratikus.
Zenék, könyvek, korongok
Az ír Kneecap úgy lett rendkívül sikeres, hogy kezdettől fogva tudatosan épített a provokációra. Most viszont úgy tűnik, túl messzire mentek, és sorban mondják vissza a koncertjeiket, és a nagy hazai kérdés, hogy mi lesz az idei Szigetre bejelentett fellépésükkel?
A Nem rossz könyvek podcast vendége Török Ábel volt, akivel különleges hangulatú regényéről, a mágikus faluregényként is jellemzett a harmadik égről beszélgettünk.
Írtunk arról, hogy 2009 óta negyedszer próbálkozhat az A csoportban maradással a magyar jégkorong-válogatott, magyar szövetségi kapitánnyal, jó pár kulcsjátékosa nélkül, papíron jóval esélyesebb ellenfelekkel szemben. A dániai tornát a németek ellen kezdjük szombaton.
És ugyan nem szoktunk egyes focimeccsekkel ennyire részletesen foglalkozni, de az Inter-Barca BL-elődöntő tényleg történelmi párharc lett, ezért Szily László részletesen összeszedett mindent, amit a második meccsről tudni érdemes.