A Kossuth téren tett kitérő után ma visszatért a Ferenciek terére Hadházy Ákos tüntetéssorozata – oda, ahonnan eredetileg is indult március 25-én a tiltakozás.
Ne engem tapsoljanak, hanem saját magukat – kezdte a beszédét egy sámlira állva Hadházy. Azért nem volt színpad, mert szerinte a rendőrség rendre beavatkozik a tüntetésekbe azzal, hogy hova engedélyezi a felállításukat. Mint mondta, azok jöttek el a gyülekezési törvény szigorítása és az arcfelismerő rendszer használata miatt összehívott tüntetésre, akik szabad országban szeretnének élni, és tesznek is ezért.
Utalt arra, hogy a tüntetés elején megkérdezték tőle tévések, hogy elégedett-e a létszámmal. Azt mondta, hogy igen, mert többen vannak, mint 3-4-en. Az lenne az a létszám, ami után abbahagyná a keddi tüntetéseket. Másrészt nem elégedett, mert akkor lenne az, ha sok-sok ezren lennének. „Voltunk már többen, leszünk is többen” – tette hozzá. (Hadházy maga egyébként néhány száz embert mondott, amikor megkérte a momentumosokat, hogy ne vigyék el a térről a tömeget. Tudósítónk szerint 500-an lehetettek nagyjából.)
„Az, hogy egyelőre csak ennyien vagyunk itt, azt jelenti, hogy azok a nagyszerű szakértők, Ruff Bálintok, Partizánnak nevezett ATV 2-k”, vannak politikusok is, meggyőzték az emberek többségét, hogy a hatalommal szemben nem lehet eredményt elérni, nem lehet a kormányra nyomást gyakorolni, hogy vonjanak vissza egy nekünk nem tetsző törvényt – mondta Hadházy. Azt is hallotta érvként, hogy a pénzbüntetések miatt az emberek majd nem mennek ki a Pride-ra. Szerinte a rendőrség által kiszabott büntetések nem jogszerűek, a gyülekezéshez való jog erősebb a KRESZ-szabályoknál. Ez a tüntetés pedig többről szól, mint a Pride, ez a választások elcsalása elleni tüntetésekről szól.
Akkor tartaná sikeresnek a tüntetéssorozatot, ha már visszavonták volna a törvényt. Ez ilyen rövid idő alatt nem lett volna reális, de a kormányt zavarják a tüntetések, ezért kezdték azokat betiltani. „Ha meg sem próbáljuk elérni egy törvény visszavonását, akkor 100 százalék, hogy az nem is fog sikerülni” – mondta Hadházy.
A tüntetés után az emberek elindultak Buda felé az Erzsébet hídon, amit nem zártak le a rendőrök. Így az autók között sétálva foglaltak le egyre több sávot. Ezután a megérkező rendőrök felszólították őket, hogy menjenek fel a járdára, azokat, akik nem tettek ennek eleget, kézzel terelték a járda felé.
Az Erzsébet hídról leérve Hadházy a Magyar Tudományos Akadémiához irányította a tüntetőket, ahol amiatt tiltakoznak, hogy a kutatóhálózatok elvétele után az Akadémia vagyonát is meg akarja vásárolni – áron alul – az állam.
A budai rakparton a járdán mentek végig a tüntetők, a Lánchídon pedig a járdán.
Előzmények
Az Országgyűlés március 18-án 136 igennel és 27 nemmel, tartózkodás nélkül szavazta meg a Pride betiltására vonatkozó törvénymódosító javaslatot, ami a gyermekek védelmére hivatkozva korlátozza a gyülekezési jogot. Aznap a Kossuth téren demonstráltak néhány ezren a törvénymódosítás ellen, Hadházy Ákos innen vezette át a tömeget a Margit hídra, hogy egy órán keresztül „gyakorolják” a demonstráció ezen formáját. A következő héten a Ferenciek terén több ezren gyűltek össze, a tiltakozáshullám pedig a következő hetekben keddenként folytatódott, olyan is volt, hogy Hadházy tüntetőkkel a Sándor-palota előtti téren éjszakázott. A demonstrációk rendre hídfoglalásokba torkolltak (olyan is volt, hogy a részvevőknek egyszerre négy hidat is sikerült blokkolniuk), ezek egy részét a Momentum vezette, máskor spontán a tüntetők indultak el erre-arra.
A múlt héten, miután a törvénymódosító megszavazásakor füstgyertyákkal és szórólapokkal tiltakozó Hadházyt és momentumos képviselőket kitiltották a Parlamentből, május elsején a független országgyűlési képviselő a hívei döntése alapján már a Kossuth térre szervezett demonstrációt (a másik opció az Erzsébet híd lett volna, ahová a rendőrség újfent nem engedélyezte a megmozdulást, így annak nagyobb lett volna a tétje).
Hadházy akkor többek közt azt mondta:
„Nem az a lényeg, hogy ez a tüntetés kifullad-e, hanem az, hogy azok a tüntetések kifulladnak-e, amiket egy elcsalt választás után tartunk majd. Kimegyünk majd 200 ezren, nagyon helyes. Aztán a rendőrség kiküldi majd a csekkeket, és a következő tüntetésen 100 ezren leszünk már csak? És a végén mi marad? Ezért küzdünk ma, és az elmúlt hetekben is ezért küzdöttünk.”
A politikus már a múlt héten is jelezte, hogy valamilyen furcsa okból a rendőrség erre a hétre ismét engedélyezte, hogy a Ferenciek terére tüntetést jelentsen be, ám azt ígérte, hogy a korábbiaktól eltérően most már nem készülnek színpaddal vagy beszédekkel, a lényeg ugyanis az, hogy azok, akik elfogadhatatlannak tartják a kormány lépéseit, amelyekkel technofasizmust vezetnek be, tiltakozzanak. Ő pedig ehhez biztosít nekik lehetőséget. A demonstrációt egy órásra tervezték.
Azt azért hozzátette: ha elég sokan jönnek ma ki, akkor a rendőrségnek mindenképp le kell majd zárnia az Erzsébet hídhoz vezető utat (már csak praktikus okokból is, hiszen aki nem fér el a ferenciek terén, az ki fog lógni az úttestre), ám hangsúlyozta, hogy nem a híd blokkolása az elsődleges célja, hanem az, hogy megmutassák: nem hagyják abba a tiltakozást, amíg a törvényt vissza nem vonják. Mint írta:
„Aki valóban tenni akar a sikerért, az szóljon az ismerőseinek, hozzon magával még embereket! Ne feledjük: a végső siker nem attól függ, hogy lezárunk-e hidakat, hanem hogy mennyien és milyen kitartóan követeljük a gyalázatos törvény visszavonását.”
A múlt héten egyébként volt némi üzengetés Hadházy és a Momentum között: a független országgyűlési képviselő szerint ugyanis „[a]nnak biztosan nincs értelme – ezért kifejezetten kérek mindenkit, tartózkodjon ettől –, hogy néhány tucat pártaktivista néhány jó fotó kedvéért nyomakodjon a smasszerekkel. Az ilyen akciókkal az a baj, hogy az ő büntetésüket ugyan kifizeti majd a párt alapítványa, de a büntetések híre tömegeket riaszthat el attól, hogy legközelebb ott legyenek.”
A Momentum viszont más stratégiát követ, erről Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője is beszélt a 444-nek a múlt heti tüntetésen. Mint mondta, szerintük azt kell megmutatni a hatalomnak, hogy mernek áldozatot hozni a céljaikért. Tény, hogy a rendőrség megfélemlítő eszközként használja az aránytalan büntetéseket, de mivel pont az a cél, hogy elrettentsenek, ők azt a stratégiát választják, hogy beleállnak ebbe – magyarázta a momentumos politikus.