Kompromisszumos javaslatot ajánlhatott a kormánynak Freund Tamás, az MTA elnöke, aki aláírhatja a kormány által elvárt vagyonátruházási szerződést egy olyan záradékkal, amely a bírósági döntéshez köti annak érvényességét – írta a hvg.hu egy, a szerkesztőség birtokába került levél alapján. A levelet a lap szerint az MTA korábbi kutatóintézeteinek, a Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózatnak egyik, meg nem nevezett intézetvezetője írta. A lap szerint, a javaslatról Bódis László helyettes államtitkár tájékoztatta a kutatóintézetek vezetőit.
A levélből a lap állítása szerint az is kiderül, hogy a kormány szeretné a következő hetekben megkötni a szerződést az MTA-val. A Hun-Ren, és a kutatóközpontok alapító okiratait ezután lehet benyújtani a bírósághoz. Ha pedig a következő hónapokban a bíróság bejegyzi az új szervezetet, a kormány megköti a Hun-Rennel a közfeladat finanszírozási szerződést. A hvg.hu értesülése szerint
Így – mint írták – a kutatók szeptemberről számíthatnak a 30-40 százalékkal megemelt fizetésekre. Jövőre viszont csak akkor kaphatják meg a 18 milliárd forintot, ha életbe lép a vagyonátruházási szerződés.
Ennek a lap szerint az a feltétele, hogy a bíróság elutasítja Radnóti Sándor esztéta, akadémikus beadványát, amely tartalmi és eljárásjogi hibára hivatkozva támadta meg a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozatát. A határozat a 130 milliárd forintosra becsült akadémiai vagyon 80 milliárd forintért való eladásáról döntött.
Radnóti Sándor azt kéri a bíróságtól, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII. 11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a per ideje alatt ne lehessen elidegeníteni, arra is kérte a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig függessze fel. A Fővárosi Törvényszék nemrégiben a Polgári Kollégiumhoz tette át az MTA ellen folyó pert, ami ellen Radnóti fellebbezést nyújtott be.
A per a lap szerint nem az akadémikus magánakcióka, a mögött több köztestületi tag is áll, például Vörös Imre jogtudós, és az Akadémia Dolgozók Fóruma. A legfőbb kifogásuk – az alacsonynak tartott vételár mellett -, hogy nincs garancia rá, hogy az értékes ingatlanegyüttes hiánytalanul átkerül az azt használó Hun-Renhez, és továbbra is a kutatást szolgálja.
A történet előzménye, hogy a kormány 2019-ben elvette az MTA-tól a tudományos intézethálózatot, és a felügyelete alatt megalakult a Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat. Az ingatlanok tulajdonjoga ekkor még az MTA-nál maradtak. A tulajdonjog és használati jog szétválása azonban sok konfliktusra adott okot.
The post HVG: A fizetésemelés visszatartásával zsarolná ki a kormány az MTA vagyonát first appeared on 24.hu.