Cikkünk frissül.
A Kossuth téren tartott tüntetést Hadházy Ákos a gyülekezési törvény szigorítása ellen.Azt mondta, nem tud úgy élni, hogy kínai rendszerekkel figyelik meg.A tüntetésen megbírságolt fiatal, és lejáratókampányt átélt családtag is felszólalt. A tüntetés után momentumosok indultak el a Karmelitához.
Több mint ezer ember ment ki a Kossuth térre május elsején délután a Hadházy Ákos által szervezett tüntetéssorozat legújabb állomására. „Amíg május elsején, ilyen szép időben, amikor annyi mindent lehet csinálni, van ennyi ember, aki ide jön, addig nem hagyhatom abba” – mondta Hadházy, aki elmondta azt is: jövő kedden a Ferenciek terén folytatják.
Az esemény Majtényi László jogász beszédével kezdődött, aki szerint ennél gyalázatosabb alkotmánymódosítás még nem volt.
Fleck Zoltán jogász arról beszélt: a kormány nemcsak antidemokratikus, de civilizálatlan is. „Egyet tehetünk: kiállunk, megmutatjuk az arcunkat akkor is, ha lefényképezik, vállaljuk a következményeket, és szolidárisak vagyunk. Nem vagyunk hajlandóak tovább szégyenkezni” – mondta.
A téren levetítettek részleteket a 444 Valótlanul című filmjéből, ami a NER-es lejáratókampányokról szól. Ennek egyik szereplője Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország volt igazgatója, aki egy fekete kampány célpontja volt. Férje, Bíró Dénes a Kossuth téren azt mondta:
„A Fidesz, rádolgozott a feleségemre… És ti sem vagytok biztonságban. Ma már ott tartunk, hogy ha kimész tüntetni, már küldik is a büntetéseket. És az a vicc, hogy ezeket a tüntetésbüntetéseket akarják gyerekvédelemre költeni. Elegünk van. Itt van az ideje a Nemzeti Felelősségrevonás Rendszerének.”
Egy négygyerekes anya arról beszél, hogy pont az ő generációjának kéne itt lennie, mivel az ő gyerekeiknek van a legtöbb veszteni valójuk ebben a rendszerben. „De nincsenek itt, mert akkor többen lennénk. De akkor ne legyenek elvárásaik sem.” Azt is mondta, hogy szolidaritást vállal az LMBTQ-emberekkel.
Felszólalt Nyerges Illés fiatal, akit már meg is bírságoltak. 85 ezres bírságot kapott, de nem ért vele egyet. „Igen, a Fidesz mocskos” – mondja, nagyon megtapsolják. A Magyarországon uralkodó orosz befolyásról beszél, szerinte elképzelhető forgatókönyv, hogy előbb utóbb itt is kiesnek emberek az ablakon, vagy Novicsokkal találkoznak. „Van egy ember, Hadházy Ákos, akit nagyon szeretnének leszedni, de ezt nem hagyhatjuk.” Világossá kell tenni, hogy mi elkötelezettek vagyunk a Nyugat mellett – mondja. A demokrácia nem egy divatos belpesti szlogen.
Videóüzenetet küldött a tüntetőknek Nagy Bandó András humorista is.
Nagy Zsolt színész azt mondja: aki itt van, az mind vállalja az arcát. „Bátraké a jövő, ugyebár.” Azt mondja, neki is van vesztenivalója, de ígéri, hogy ezentúl is kint lesz a tüntetőseken.
Hadházy Ákos ezután megkérdezte a tüntetőket, hogy kik szerint van esély visszavonni a gyülekezési törvény szigorítását. A téren lévők többsége feltette a kezét.
„Nem az a lényeg, hogy ez a tüntetés kifullad-e, hanem az, hogy azok a tüntetések kifulladnak-e, amiket egy elcsalt választás után tartunk majd. Kimegyünk majd 200 ezren, nagyon helyes. Aztán a rendőrség kiküldi majd a csekkeket, és a következő tüntetésen 100 ezren leszünk már csak? És a végén mi marad? Ezért küzdenek ma, és az elmúlt hetekben is ezért küzdöttünk” – mondja.
Reagált azokra a felvetésekre is, miszerint ez az egész tüntetéshullám a Fidesznek jó. „Egy esetben ez tényleg jó. Ha abbahagyjuk. Akkor minden, amit eddig csináltunk, a Fidesznek lesz jó.” És meg egy érv Hadházytól: ha ez a Fidesznek jó, miért tiltotta be a tüntetéseket? – veti fel.
„Én nem tudok így élni, hogy kínai rendszerekkel figyeljenek meg, elnézést kérek” – mondja. Nem tudnék a gyerekeim szemébe nézni, meg a szüleimébe, ha nem tennék meg mindent ez ellen a rendszer ellen.
Ma nem lesz hídlezárás, de azt mondja, kimennek a Margit szigetre, hogy csatlakozzanak az ott lévő pedagógusokhoz, akikkel szolidaritást vállal.
A tüntetés után momentumos politikusok vezetésével körülbelül 150-en elindultak a Karmelitához.
Bedő Dávid a 444-nek azt mondta, hogy az uniós csatlakozás 21. évfordulóján azért vonulnak a Karmelita elé, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek a kormánynak: Európa részei akarunk maradni. Mára ők sem terveznek hídlezárást, uniós zászlókat akarnak kirakni.
Előzmények
Április 28-án olyasmi történt, amire a rendszerváltás, és a szabad választások óta nem volt példa: a kétharmados Fidesz-KDNP többség megszavazta, hogy öt országgyűlési képviselőt Kövér László házelnök javaslatára kitiltsanak a Parlamentből. Nem mellesleg a fizetésüket is megvonták.
Hadházy Ákos és több momentumos politikus a Pride betiltását is lehetővé tévő gyülekezési törvénymódosítás ellen tiltakozott a szavazás napján. Akik ezt füstgyertyával tették (Hadházy mellett Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője és Lőcsei Lajos), azoktól hathavi fizetésüket vonták meg, és 12 ülésnapra tiltották ki a Parlamentből, akik szórólapoztak (Sebők Éva és Gelencsér Ferenc), azoknál a büntetés 4 havi fizetésmegvonás és 6 nap kitiltás.
Ez tehát azt jelenti, hogy választópolgárok szavazataival az Országgyűlésben népképviseleti jogot szerzett politikusokat tiltott ki a kormánytöbbség, méghozzá azért, mert tiltakoztak egy olyan törvénymódosítás megszavazása ellen, ami a választópolgárokat korlátozza gyülekezési jogukban.
A törvénymódosítást március 18-án szavazták meg, a Momentum már aznap délutánra szervezett egy gyorsreagálású demonstrációt a Kossuth térre, aminek a végén Hadházy Ákos a Margit hídra vezette a tüntetőket, hogy egy órában gyakorolják a híd blokádját. Ez követően hétről hétre folytatódtak a tiltakozások, a forgatókönyv egy ideig nagyjából állandó volt: statikus tüntetés Hadházy vezetésével, majd a Momentum aktivistáival a élet a tüntetők egy része szétspriccelt a többi híd irányába, olyan is volt, hogy koordináltan blokkoltak 4 hidat egy időben.
Az elmúlt hetekben azonban egyrészt a rendőrség egyre jobban nehezítette a demonstrácók bejelentését, másrészt elkezdték kiszórni a nem is kicsi (jellemzően fejenként 84.500 forintos, de néha már-már horrorisztikusra duzzadó) szabálysértési bírságokat is a demonstrálóknak, miközben a tüntetések forgatókönyve is igyekezett igazodni a megváltozott helyzethez.
Hadházy két hete azzal emelte a tétet, hogy már nem csak néhány órás, de egész napos megmozdulást szervezett, aminek során a kedd éjszakát és a szerdai nap nagyját is a Sándor-palota előtti téren töltötte, ahol az ott maradtakkal beszélgetett.
A Momentum az alkotmánymódosítás napján (ez kellett még ahhoz, hogy a gyülekezési törvény módosításának minden eleme életbe tudjon lépni) saját tüntetést szervezett, ezután viszont csak nagyon kis kapacitással vettek részt Hadházy Sándor-palotához tartó megmozdulását.
A múlt héten Hadházy már nem kapott engedélyt az Erzsébet hídon való tüntetésre, ezért az úttest szélén állva tiltakozott, illetve a 444-nek arról beszélt, hogy ezzel a megmozdulással egyrészt a hatalomnak üzeni, hogy nem fogják abbahagyni a tiltakozást, másrészt minél több ember figyelmét fel szeretné hívni a május 1-jére tervezett tüntetésére, annak érdekében, hogy legyenek minél többen. Kicsit később a momentumosok azért átvittek néhány száz főt a Szabadság hídra, és azt is blokkolták egy ideig.
Hadházy másnap megszavaztatta a híveivel, hogy hol legyen a következő tüntetés: az Erzsébet hídon, ahol a lehetséges pénzbüntetések miatt kevesebb lehet a résztvevő, hogy valószínűleg nem lesz színpad és hangosítás (őt pedig, mint ennek a szervezőjét, akár egyéves börtönbüntetésre is ítélhetik, bár ezt állítása szerint bevállalta volna, ha elég sokan akarnak így tiltakozni), vagy a Kossuth téren, ahol a fentebbi kockázatok nincsenek, ezért azon valószínűleg többen vennének részt, „ami a legfőbb ereje egy tiltakozásnak”, viszont egyfajta meghátrálásnak is tekinthető a nyomásgyakorló eszközként nyilván látványosabb hídblokkolásnál az, ha egy ünnepnapon, kora délután, egy teljesen üres Parlament előtt, turisták gyűrűjében zajlik majd a demonstráció.
Utóbbi opció nyert, így május elsején a Kossuth térre hirdették meg a demonstrációt.
A Momentum egyébként erre is gőzerővel mozgósít minden felületén, főleg a kitiltások óta, viszont némi feszültség azért érezhető az eltérő stratégiák mentén a párt és Hadházy között, aki tegnapi posztjában már azt írta:
„Én senkinek nem tudom előírni, hogy vonuljon, vagy megtiltani, hogy ne vonuljon egy tüntetés után. Azt sem tudom ígérni, hogy én szublimálok a Kossuth térről, ahelyett, hogy valamerre elsétáljak onnan. Azt viszont tudom, hogy bármilyen megmozdulásnak csak akkor van értelme, ha az békés és abban sokan vesznek részt. Annak biztosan nincs értelme – ezért kifejezetten kérek mindenkit, tartózkodjon ettől –, hogy néhány tucat pártaktivista néhány jó fotó kedvéért nyomakodjon a smasszerekkel. Az ilyen akciókkal az a baj, hogy az ő büntetésüket ugyan kifizeti majd a párt alapítványa, de a büntetések híre tömegeket riaszthat el attól, hogy legközelebb ott legyenek.”
Mindenki értse, ahogy akarja. A tüntetések kezdetén egyébként még a DK meg az MSZP is erőlködött valamennyire, hogy legalább pár zászlóval és néhány aktivistával jelen legyen a megmozdulásokon, ám túlzásokba azért nem estek. Mostanra azonban ez is elmúlt.
Hadházynak eközben a rendőrség is üzenget. A politikus múlt hét pénteken az állította, hogy a rendőrség hamis drónfelvétellel próbálta igazolni, hogy kevesen voltak tüntetésen, ezért nem engedélyeznek újabb tüntetést. Hadházy posztja szerint a drónfelvétel ráadásul a Szabadság hídon készült. A rendőrség válaszul azt írta, Hadházy „csúsztat és ferdít”, mivel a védiratból egyértelműen kiderül, hogy a BRFK által csatolt felvétel 2025. április 22-én készült a Szabadság hídon, és nem állították azt, hogy a drónfelvétel az Erzsébet hídról készült volna. Hadházy szerint a BRFK tudatosan hamis bizonyítékokkal tévesztette egy a Kúriát, ezért feljelentést fog tenni.
Egyébként a tiltakozás nem csak a fővárosban zajlik, több vidéki (sőt, külföldi) helyszínen is demonstráltak az utóbbi hetekben a Pride-ot ellehetetlenítő törvény ellen. Legutóbb épp szerdán Pécsen.
A hídfoglalások értelméről és a tüntetéssorozat hátteréről írt publicisztikám itt olvasható.