Jemeni mércével is kiemelkedő pusztítást hajtott végre az amerikai hadsereg a hét elején, amikor az ország legnagyobb városában, Szanaában lecsapott egy olyan célpontra, amelyet a húszi lázadók egyik központjaként azonosítottak. Noha az első hírek nyolc halálos áldozatról szóltak, a húszi lázadókhoz köthető média nem sokkal később már legkevesebb hatvannyolc „migráns” haláláról számolt be. A beszámolók szerint az amerikai csapás egy olyan helyet ért, ahol afrikai menekültek voltak elszállásolva. Ez már az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt figyelmét is felkeltette: arra hívták fel a harcoló felek figyelmét, hogy tegyenek meg mindent a polgári áldozatok elkerüléséért.
Az Egyesült Államok március 15-e óta szinte folyamatosan támadja katonai eszközökkel a jemeni húszi lázadók állásait, és ezzel párhuzamosan a hónap elején a politikai nehézfegyverzetét is élesítette. Március 4-én az Egyesült Államok külügyminisztériuma – Donald Trump elnök januári végrehajtási rendelete nyomán – újra felvette a külföldi terrorszervezetek listájára az Anszár Allah nevű iszlamista alakulatot. Ez a jemeni húszi lázadók szervezete, amely kvázi államként működik Jemen területén a nemzetközileg elismert kormány ellenlábasaként.
Mohammed Hamoud / ANADOLU / AFP A pusztítás nyoma, miután amerikai harci gépek légicsapásokat indítottak a jemeni Szanaában, 2025. április 7-én.
A szervezetet 2021-ben az előző elnök, Joe Biden vette le a listáról, arra hivatkozva, hogy enyhíteni kell a világ legsúlyosabb humanitárius válságát, mivel a terrorszervezeti minősítés akadályozza a segélyszállítmányok eljuttatását. Tény, hogy a legalább tíz éve tartó jemeni polgárháború európai fogalmakkal elképzelhetetlen szenvedést okoz: a több mint 40 milliós lakosság mintegy kétharmada éhezik, a halálos járványok szinte hétköznapi tapasztalatnak számítanak, az áldozatok nagy része gyerek. Az, hogy a jemeni húszik szervezetéről lekerült a terrorszervezeti minősítés, valamelyest megkönnyítette a humanitárius segélyszállítmányok beáramlását, és az ország romokban heverő gazdaságát is lélegzetvételhez juttatta.
A Jemen nagy részét uraló húszi lázadók az Izrael legfőbb közel-keleti ellenlábasaként számon tartott Irán támogatását élvezik. 2023 októberében – mint ismert – a Hamász és iszlamista szövetségesei által Dél-Izraelben végrehajtott tömegmészárlás és túszejtő akció után a zsidó állam véres megtorló hadjáratot indított a Gázai övezet ellen. A jemeni húszi mozgalom erre hivatkozva kezdte el szabotálni a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók fogalmát.
A kereskedelmi hajók elleni húszi támadások betesznek a globális gazdaságnak. Ezt sem az amerikaiak, sem az európai és ázsiai országok nem nézhették tétlenül, ezért 2023 decemberében a Biden-kormány külügyminisztere bejelentette egy nemzetközi haditengerészeti együttműködés elindítását. Ez tíz ország részvételével igyekszik fellépni a jemeni iszlamista mozgalom tengeri műveletei ellen. Az együttműködést az USA és Nagy-Britannia vezeti, de olyan országok is szerepet vállalnak benne, mint Dánia, Hollandia, Norvégia, Görögország, Új-Zéland vagy éppen Szingapúr.
A világgazdaságot sem hagyják érintetlenül
A Földközi-tengert az Indiai-óceánnal összekötő Vörös-tenger a Szuezi-csatornával együtt létfontosságú vízi útvonalat képez, ugyanis az Ázsia és Európa közötti kereskedelem nagy része itt bonyolódik, beleértve a kőolajat és olyan alapvető élelmiszereket, mint a pálmaolaj és a gabonafélék. A világ cseppfolyósított földgázkereskedelmének (LNG) nyolc százaléka is itt zajlik. A Szuezi-csatornán évente mintegy tizenhétezer hajó halad át, ez a világkereskedelem tíz százalékát teszi ki. Nem mindegy tehát, hogy az útvonal biztonságosan közlekedhető-e.
Donald Trump januári hatalomra lépése mind a gázai konfliktusban, mind a húszi támadások szempontjából megkönnyebbülést hozott. A Gázai övezetben legalább rövid időre elhallgattak a fegyverek, és ezzel párhuzamosan a húszik is felhagytak a kereskedelmi hajók elleni rakétatámadásokkal. A nyugalom azonban nem tartott sokáig: Trump először a kétmilliós gázai palesztin lakosság teljes és végérvényes kitelepítését lengette be, majd a törékeny tűzszünet ellenére azzal kezdett el fenyegetőzni, hogyha a Hamász nem engedi el azonnal a még élő izraeli túszokat, akkor a Gázai övezetben kitör a pokol. Egyes értelmezések szerint Benjamin Netanjahu Trump kijelentésein felbátorodva zárta el előbb a Gázai övezetbe irányuló élelmiszer- és segélyszállítmányokat március elején, majd kezdte újra valamivel később a terület elleni katonai támadásokat. Az izraeli miniszterelnök ezzel azonban nemcsak a nagy nehezen kialkudott, többlépcsős tűzszüneti megállapodást rúgta fel, de katalizálta a húszi milíciák kiújuló támadásait. Más megközelítésben: Netanjahu környezetében már a tűzszünet kezdetén erősödni kezdtek azok a hangok, hogy a gázai fegyvernyugvás esélyt ad a Hamásznak arra, hogy újraszervezze magát, és újabb harcosokkal töltse fel állományát. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) befolyásos tisztjei is azt sugallták, hogy a tűzszünet a húszi lázadók újbóli megerősödéséhez vezet, ami semmiképpen sem szolgálja az USA érdekeit.
The post Kettős csapást mér Donald Trump a jemeni húszikra, de lehet, hogy ez sem lesz elég first appeared on 24.hu.
