Az Economix cikkezett róla nem régiben, hogy tavaly nőtt a halálos munkabalesetek száma.
2024-ben 20 240 munkabaleset történt az országban, ami ugyan két százalékkal kevesebb, mint 2023-ban,
viszont a halálos munkabalesetek száma a megelőző évhez képest tizenhárommal emelkedett, 75-en vesztették életüket munkavégzés közben.
Ennek nyomán Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásban fordult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, hogy kiderüljön, az ellenőrzések elmaradásán túl, mi az oka annak, hogy emelkedett a halállal végződő munkabalesetek száma.
Az NGM részéről Fónagy János miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár válaszolt, miszerint:
nem a munkavédelmi ellenőrzések számán múlik a munkabalesetek bekövetkezése,
hanem azon, hogy a munkavállalók és munkáltatók betartják-e a munkavédelmi szabályokat.
Ezeket a szabályokat pedig nem az ellenőrzés, hanem a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a szabályoknak megfelelő munkavégzés, valamint minden munkavállaló egészségének megőrzése miatt kell betartani – fogalmazott, hozzátéve: a munkavédelmi hatóság rendszeresen célzott ellenőrzéseket folytat, emellett minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a balesetek megelőzését, azok elkerülését.
Egyébként szerinte a tények azt mutatják, hogy a 2010-ben még 2,45-ös halálos munkabaleseti rátát 2024-re 1,6-ra csökkentették még a statisztikai hullámzások ellenére is. Hangsúlyozta azt is, hogy
a tavalyi évben 28 halálos munkabaleset bekövetkezéséért a munkavállalót terhelte a felelősség, kizárólag az ő szabálytalan munkavégzésük vezetett balesethez.
A munkáltató felelőssége 23 esetben volt megállapítható.
A munkáltató és a munkavállaló együttes felelősségét pedig 21 esetben állapította meg a hatósági vizsgálat.
A munkahelyi biztonság nem luxus, hanem alapvető jog
– ezt már a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke mondta az NGM-jelentésre reagálva a portálnak. Zlati Róbert szerint annak ellenére, hogy tavaly 20 százalékkal többen haltak meg a munkahelyükön mint 2023-ban, a kormány még mindig nem veszi elég komolyan a balesetek megelőzését, kevés és nem is elég hatékony a munkaügyi ellenőrzés, 2024–2025-ben történtek olyan munkavédelmi jogszabályi változások, amelyek miatt a szakszervezetek, így a MASZSZ is hallatta a hangját.
Részletezte is, mire gondolt. Veszélyes könnyítésnek nevezte, hogy bizonyos munkakörökben a hagyományos helyett elég egy általános írásos munkavédelmi „oktatás” és megszűnt a kötelező orvosi alkalmassági – üzemorvosi – vizsgálat is, a munkáltatóra bízták, hogy költ-e az alkalmazottai egészségügyi vizsgálatára. Ráadásul egyes esetekben munkaerőhiány miatt az orvosokat kényszerűségből más egészségügyi végzettséggel rendelkezőkkel próbálják helyettesíteni. És akkor még nem is beszéltünk a kevés felderített foglalkozási megbetegedésről, amely valós számai így rejtve maradnak, holott nemzetközi példák alapján nagyságrendekkel több munkahelyi eredetű megbetegedéssel kalkulálhatunk a valóságban, mint munkabalesettel.
Felidézte, ez ellen a szakszervezeteken kívül a munkavédelmi szakma is, kiemelten a foglalkozás egészségügyi orvosok is sok fórumon tiltakoztak, mindhiába. Hozzátette, szerencsére a nagyobb cégeknél, és ahol jellemzően vannak szakszervezetek, munkavédelmi képviselők, a vizsgálatok változatlanul fennmaradtak. De a kisebb cégek, és az állami szféra területeinél várhatóan nem ez lesz a jellemző jó gyakorlat. Idén január 1-jétől a munkahelyi kockázatértékelést az eddigi 3 helyett elég 5 évente elvégezni. Ez a döntés sem szolgálja a jobb munkavédelmet. A felsorolt lazítások akár néhány ember egészségébe, életébe is kerülhetnek a MASZSZ elnöke szerint.
The post Fónagy János: Nem a munkavédelmi ellenőrzések számán múlik, hány munkabaleset történik first appeared on 24.hu.