Amikor a Magyar Nemzet tavaly decemberben Orbán Viktor miniszterelnököt a gazdasági helyzetről kérdezte, ő azt mondta, már az is siker, hogy „a háború három évét Magyarország kibekkelte”, és azt ígérte, hogy „2025-ben repülőrajtot fogunk venni”, mivel „visszatér a háborús politika helyett a békeévek politikája, és megint lesznek nagy gazdasági sikereink”. Azt üzente a magyaroknak 2024 karácsonyára, hogy merjenek bizakodni, mert „a következő év jó lesz, sőt fantasztikus lesz”.
Ehhez képest egyelőre kevéssé jönnek a hírek a gazdasági sikerekről, ami leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert állítja kommunikációs kihívások elé. Orbán Viktor tavaly szeptemberi ígéretéhez képest – hogy idén 3 százalék felett lesz a gazdasági növekedés – azonban Nagy nyilatkozatai szerint csak 2025 második felére válik elérhetővé a 3 százalékot meghaladó (egy adott hónapban az előző évhez képest vett) növekedés.
A portálon emlékeztetnek, hogy a kormány növekedési ambíciói március végén aztán hivatalosan is szerényebbé váltak, amikor Nagy bejelentette, hogy a minisztériuma az eredeti, 3,4 százalékos növekedési várakozását 2,5 százalékra módosította.
Nem érezték át a jó híreket
Erre a váltásra azért is szükség lehetett, mert a felmérések alapján az emberek egyelőre nem igazán rezonálnak arra az üzenetre, hogy fantasztikus az évünk. Ezt támasztja alá a GKI fogyasztói bizalmi indexének alakulása is, amelyet a 21 Kutatóközpont elemzésére építve a G7.hu október óta követ a kormánypárt népszerűségének alakulására vonatkozó felmérésekkel együtt.
2024-ben a kormánypárt támogatottsága az összes közvélemény-kutatás átlagát figyelembe véve 27 és 31 százalék között változott, átlagosan pedig 29 százalék volt a teljes népesség körében. Ez alacsonyabb, mint a 2024-es 30 százalékos érték, és jelentősen elmarad a 2021-re és 2022-re jellemző 35 százaléktól.
Ez a korábban megfigyelt mintázatok alapján nem független arról, hogy a fogyasztói bizalmi index 2023-ban tapasztalható emelkedése 2024-re megállt, és tavaly év közben megint romlani kezdett.
És habár áprilisban a mutató másfél ponttal javult márciushoz képest, ez a szint még mindig messze van a 2014 és 2020 között megszokott értékektől, de még a 2022-es országgyűlési vagy a 2024-es EP-választások környékén mért szintektől is.
Ilyen rossz gazdasági hangulat mellett pedig nem meglepő, hogy a kormány támogatottsága a kutatások átlaga alapján leginkább stagnál. (Az ábrán látható kilengéseket inkább az magyarázhatja, hogy nagyon szór, hogy egy adott hónapban hány közvélemény-kutatás eredményeit mutatják be, a januári mélypont például három kutatás átlagából állt össze, míg novemberben kilenc szám átlagából jött ki az ábrázolt érték.)
A gazdasági helyzet tehát továbbra sem jelent támaszt a kormánypárt támogatottságának, pedig egy évvel a választások előtt erre egyre inkább rá lenne szorulva.
Eszerint a lakosság az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetének megítélését érdemben, míg a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait kissé javulónak értékelte, és jobb lett a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése is.
Ugyanakkor a negatív kockázatok is komolyak: ha például a béremelkedés tempója a jelenlegi szinten marad szeptemberig, a tavaly elfogadott megállapodás alapján a jövőre 13 százalékosra tervezett minimálbér-emelés újratárgyalása is szükségessé válhat*. De egyelőre az is nagyon bizonytalan, hogy mi a Trump-féle vámháború kifutása, és ez mennyire tesz majd be a magyar gazdaságnak.
The post Késik a repülőrajt: némi reménysugár érkezett a Fidesz számára first appeared on 24.hu.