A Petőfi Csarnok 1985-ös megnyitásakor ugyan nem számított építészeti remekműnek, mégis három évtizeden át meghatározó szereplője volt a magyar könnyűzenének. A PeCsa az egykor díszes Iparcsarnok helyén épült fel, amelyet még az 1885-ös Országos Általános Kiállításra emeltek, majd évtizedeken át különféle tárlatoknak és vásároknak adott otthont, míg a második világháborúban bombatalálat nem érte.
Az Iparcsarnok épülete, 1939-ben (Fotó: Fortepan/Kenderessy Tibor)
Az épület maradványai törmelékestül a Városligetben maradtak (ezekből alakították ki a szánkódombként ismert Királydombot), a helyszínen pedig a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik pavilonja kapott helyet, amely az 1980-as évekig jobbára raktárként működött. Már a 70-es években felmerült az ötlet, hogy itt egy ifjúsági központ legyen, de a szűkös költségvetés miatt a terv hosszú időre fiókban maradt. 1984-ben végleg bezárták a Várkertben található Budai Ifjúsági Parkot, így a könnyűzenei élet új otthona lett a Városliget közepén található, addig kihasználatlan raktárépület.
Kell egy hely
A nyolcvanas évek elején végül a Fővárosi Tanács, több állami és ifjúsági szervezettel közösen, elindította az építkezést, bár a kezdetektől kompromisszumok sorozata kísérte a projektet. A földszintre a Fővárosi Ifjúsági Szabadidő Központ került, míg az emeletet és az egyik oldalszárnyat a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti kiállítása foglalta el, fűtés és szellőztetés nélkül, így a kiállítás télen zárva volt, nyáron pedig elviselhetetlen hőség uralkodott.
Noha korábban olyan tervek is voltak, hogy a teljes épületet a Közlekedési Múzeum kapja meg, végül az 1982-es döntés értelmében a földszintet koncerthelyszínné alakították, az új, 5500 négyzetméteres épületet pedig Halmos György építész és Tihanyi Judit belsőépítész tervei alapján hozták létre, az egykori Iparcsarnok maradványai köré építve. Tartozott hozzá egy szabadtéri színpad is 5500 fős befogadóképességgel. A PeCsa gyakorlatilag az egyetlen komoly könnyűzenei koncerthelyszín volt a fővárosban, és még azután is kiemelkedő szerepet játszott a budapesti zenei életében, hogy új helyek nyíltak. 1985-től 2015-ig legendás események és programok sora zajlott itt, generációk nőttek fel az intézmény falai között. A külvárosi klubok zenekarai számára a PeCsa ugródeszkát jelentett a nagyobb nyilvánossághoz, modern hang- és fénytechnikájával pedig ideális helyszín volt a bemutatkozásra.
Kispáltól a Nirvanáig
Bár a nyitó estén, a Karthago fellépése meglepő bukással indította történetét, és emiatt majdnem fel is oszlottak, sok zenekar fontos mérföldköve volt a csarnok. A PeCsa nemcsak zenei eseményeknek, hanem tévéműsoroknak és filmforgatásoknak is otthont adott, miközben a helyet a programok és a közönség tette igazán menővé.
A rock, metál és az alternatív zene műhelye volt, ahol olyan legendás magyar zenekarok nőttek fel, mint a Bonanza Banzai, a Tankcsapda, a Kispál és a Borz, vagy a Pál Utcai Fiúk.
De külföldi sztárok is megfordultak itt: Lou Reed, Nick cave, a Faith No More, vagy a Jethro Tull csak pár név a sorból. 1989 novemberében (az akkor még kevéssé ismert) Nirvana is fellépett a színpadán, igaz, Kurt Cobain-ra akkor alig 200-an voltak kiváncsiak. Hihetetlen, de a Recorder Magazin talált pár fotót is az eseményről, amik több mint 25 év után kerültek elő.
A TAD és a Nirvana PeCsa koncertjének plakátja
A csarnokot 2015-ben bontották le, hogy helyet adjanak a Nemzeti Galéria új épületének, a Liget Projekt részeként.
The post Csúnya, drága, levegőtlen és romos: 40 éves a PeCsa – Emlékszel még? Nézd a képeket! first appeared on nlc.