Ferenc pápa örökségével indította ma reggeli interjúját Orbán Viktor miniszterelnök.
„Háborús időkben a legnagyobb öröksége a béke… A szentatyának van egy békeöröksége. A béke embere volt, szelíd ember, ez is igaz. De volt egy másik oldala is, ami kifelé ritkábban mutatkozott meg. Rendíthetetlenül bátor ember volt.”
Márpedig Orbán szerint azoknak, akik manapság kiállnak a béke mellett, megtámadás, meghurcolás lesz a jussa. Ferenc pápát is folyamatosan támadta „a háborúpárti propagandahálózat, ideértve a magyar lábakat is”, ő mégsem hátrált meg, kiállt a béke mellett.
„Nekünk ez különösen fontos volt. Donald Trump elnök úr győzelméig csak ketten álltunk ki a béke mellett, a Vatikán és Magyarország.”
Ritka, hogy egy pápa kétszer is ellátogat ugyanabba az országba, velünk mégis megtette – vetette fel a riporter, aki arra volt kíváncsi, miért volt kiemelten fontos hely hazánk Ferenc pápának.
Orbán Viktor erre azt válaszolta: „kellő körültekintéssel”, de szerinte háromszor volt nálunk a pápa, „kétszer Kis-Magyarországon, és egyszer Csíksomlyón”, ami szerinte „példátlan”.
A miniszterelnök szerint a béke ügyén túl ennek személyes motívuma is lehetett, mivel a pápa „argentin ember volt”, aki „magyar apácákkal és hívő közösséggel dolgozott együtt”, ezért tudta, hogy „a magyarok jó emberek”, és „kedvelt bennünket”. Ennek alátámasztására jelezte, hogy tudja, a pápa „tudott magyar mondatokat”.
Azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő a Vatikán és Magyarország kapcsolatában, Orbán nem bocsátkozott jóslatokba, szerinte meg kell várni, hogy kit választanak következő pápának.
Át is kanyarodtunk a békekörre (vagyis a háború témájára). Orbán Viktor szokatlanul szomorú hangon közölte, hogy ő a béke szempontjából gyorsabb folyamatban reménykedett.
Ám mint gyorsan kiderült, nem arra gondolt, hogy kedvelt új amerikai elnöke, Donald Trump előbb 24 órán belüli, majd 100 nap alatt tető alá hozható békét ígért (amire lássuk be, kevés az esély), szerinte egészen más a probléma.
Ő azt hitte, mindenki belátja, hogy „az Egyesült Államok nélkül Ukrajna támogatásának semmi értelme, az Egyesült Államok támogatása nélkül Ukrajnának semmi esélye, és nincs katonai perspektíva, amit követni érdemes”.
„Azt gondoltam, hogy jön az amerikai elnök, és mindenki belátja, hogy őt kell támogatni. De nem ez történik.”
Szerinte most az van, hogy rajtunk és a szlovákokon kívül senki sem támogatja az amerikaiak békeerőfeszítéseit – és ezért nincs még a kanyarban sem a béke.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban ismét világossá tette, hogy „az rajtunk, magyarokon is múlik, és nekünk nem nagyon akaródzik” támogatni ezt a csatlakozást.
Izgalmas pontja volt az interjúnak, amikor Orbán azt kezdte el fejtegetni, hogy az Európai Bizottság összehangolt kampánya zajlik Ukrajna felvétele mellett, a magyar kormány viszont ennek ellenáll, majd váratlanul megdicsérte Magyar Pétert.
„A magyar ellenzék erről szervezett is egy szavazást, tulajdonképpen elég fair módon, azt kell mondjam, az egyetlen olyan európai, brüsszeli hatalmi párt volt, amely megkérdezte a saját híveit arról, hogy mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról.
Orbán szerint Magyarországon van egy élő vita Ukrajna csatlakozásáról, amiben markáns álláspontok vannak. De szerinte ez egy értelmes vita. Felmerült ezen a ponton, hogy a Tisza Párt a saját szavazása után jelezte: mivel ebben a kérdésben nincs egyértelmű többségi döntés a válaszadók között (Ukrajna uniós csatlakozását 58,18 százalék támogatta), ezért amikor minden feltétel ismert lesz, jogi kötőerővel bíró népszavazást írnának ki a kérdésben.
Mi indokolja azt, hogy a kormány most inkább véleménynyilvánító szavazást tart? – kérdezte a riporter. Orbán szerint az, hogy utólag, ha már van egységes uniós álláspont, azzal már nehéz szembemenni.
„Vagy most állítjuk meg ezt a folyamatot, vagy később már nem tudjuk” – szögezte le.
Ha a háborúról nem beszélünk, milyen más okok vannak, amik miatt nem támogatják Ukrajna uniós csatlakozását? – vitte tovább a beszélgetés fonalát a riporter.
Orbán szerint érdemes távolabbról nézni ezt a kérdést, és azt végiggondolni, hogy miért vesznek fel az unióba új tagállamokat. Szerinte azért, mert azzal az unió jár jól. „Bennünket sem a két szép szemünkért vettek fel” – jegyezte meg apró mosollyal.
Itt felsorolta a korábban már hangoztatott érveket a munkahelyek veszélyeztetésétől (vendégmunkások jönnének, akik leverik a béreket) a mezőgazdaság veszélyeztetésén át (rossz minőségű, túl olcsó áru jön Ukrajnából, magyar gazdáknak semmi nem maradna) a pénzügyi veszélyekig.
Itt hosszasan magyarázta, hogy ha Ukrajna uniós tagállam lenne, akkor az uniós fejlesztési pénzek oda mennének, ráadásul mi is befizetőkké válnánk, így a magyarok pénze is Ukrajnába menne.
Adott volt tehát, hogy innen áttérjünk arra, hogy akkor most jönnek-e uniós pénzek Magyarországra, vagy sem.
Kinek a hibája, hogy nem érkeznek a források? – merült fel egyből, és érdekes módon Orbán egyből Kollár Kingát kezdte el emlegetni, megjegyezve, hogy végre megtanultuk egy tiszás politikus nevét (ami már csak azért is vicces, mert Magyar Péter nevét egyszer sem mondták ki, mindig csak a Tisza Pártot emlegették). Kollárral kapcsolatban ugyanazt mondogatta Orbán, amit az elmúlt időszakban, ismét Gyurcsány Ferenccel helyezte egy polcra, azt pedig már nem is akarta minősíteni, hogy micsoda dolog az, hogy Kollár annak örül, hogy sikerült neki elérni, hogy 50 kórházat nem újítottak fel, és a közszolgáltatás színvonala sem tud így emelkedni (ennek az egész kórházfelújítósdinak az abszurditására ebben a cikkünkben mutattunk rá).
Ami viszont az uniós pénzeket illeti: „Magyarországnak ezek a pénzek járnak, ezt meg kell szerezni” – szögezte le a miniszterelnök.
Egy részét már sikerült is, 13 milliárd eurót, ebből tudták megemelni a pedagógusok fizetését – tette hozzá, kiemelve, hogy bizony, fognak még jönni pénzek Magyarországra, „ebben az évben is 1000 milliárd fog érkezni” – ígérte.
De szerinte van még olyan uniós pénz, amiért meg kell harcolni, bár „ez a magyaroknak jár”. Orbán elmondása szerint ő úgy akarja hazahozni ezeket a pénzeket, hogy az unió ne támasszon semmilyen feltételt cserébe, majd hogy érzékeltesse az alkupozícióit, hozzátette: „vannak olyan döntési jogosítványaink, amikre szüksége van az unióinak”.
A Tisza Párt motivációit is elemezgették egy kicsit, bár Orbán szerényen megjegyezte, hogy „ezt talán nem az én dolgom megfejteni”.
De természetesen azért nem volt rest beavatni minket a Weber-Tisza paktum rejtelmeibe, miszerint a Néppárt azért támogatja a Tiszát, hogy az megbuktassa a kormányt. És mi jön utána?
„Nem lesz többé migránsmentes Magyarország, gyermekvédelem, békepártiság” – riogatott kicsit a miniszterelnök aki szerint immár az is beletartozik a Tisza programjába, hogy támogatják Ukrajna gyors uniós csatlakozását.
Ám ha mindez megvalósul, „Magyarország mint független állam, megszűnik létezni”.
Ebből az apokaliptikus képből némileg váratlanul fordultunk át a gazdasági, azon belül is a turisztikai témára.
A riporter jelezte, hogy a húsvéti hosszú hétvégén 29 százalékkal többen pihentek magyar vendéglátóipari helyen, mint egy évvel korábban. Orbán örült a hírnek, és nemcsak azért, mert ennyi magyar embernek van pénze arra, hogy itthon töltse a hosszú hétvégét kikapcsolódással, hanem azért is, mert ez azt jelenti, hogy 400 ezer magyar család, aki turizmusból él idehaza, jól jár. Szerinte ez egy dolgot jelez:
„A dolgok jól mennek.”
Ide tartozik, hogy a miniszterelnök lánya, a turizmusban érdekelt Orbán Ráhel a minap áradozott a Mandiner hasábjain Budapest turisztikai sokszínűségéről. Meg az is, hogy Orbán Ráhel és Tiborcz István nem követte a hazai trendet, és a húsvéti hosszú hétvégét nem valamely magyar vendéglátóhelyen töltötték. Hanem Japánban.
Erre azonban a miniszterelnöki interjú már nem tért ki, ugyanis véget ért. Az MNB-botrányról egyetlen szó sem esett – megint.