Az életben sokszor elkerülhetetlen a konfliktus. Nem számít, mennyire békés az ember, néha nincs mód arra, hogy elkerüljön egy kellemetlen beszélgetést vagy vitát egy baráttal, lakótárssal, partnerrel vagy munkatárssal. Valójában az ilyen párbeszédek szükségesek az erős és egészséges kapcsolatok kialakításához. Sokan azonban mélyen félnek a konfliktusoktól, és inkább hallgatnak, hogy elkerüljék azokat. Ezeknek az embereknek mindenfajta konfrontáció nagyfokú szorongást vált ki, ami olyan viselkedésformák elfogadására készteti őket, amelyek károsíthatják érzelmi jólétüket és interperszonális kapcsolataikat.
Az okok, amiért egyes emberek félnek a konfliktusoktól, sokrétűek és összetettek. Ahogy Mario Arzuza pszichológus rámutat, vannak olyan egyének, akik természetüknél fogva nem túl konfliktusosak. Ezek az emberek mélyen értékelik a békét, a harmóniát és az érzelmi stabilitást, ezért igyekeznek távol maradni minden olyan helyzettől, amely ezt az egyensúlyt megbonthatja. Másoknál a múltban szerzett negatív tapasztalatok játszanak szerepet. Ha olyan környezetben nőttek fel, ahol a konfliktus a kiabálás, az erőszak vagy az érzelmi összeomlás szinonimája volt, az felnőttkorban érzelmi mechanizmusok kialakulásához vezethet.
5 tényező, ami a konfliktuskerülés mögött állhat:
Személyiség: Vannak, akik természetüknél fogva békére és harmóniára törekednek, ezért kerülik a konfrontációt.
Múltbeli tapasztalatok: Azok, akik olyan környezetben nőttek fel, ahol a konfliktusok erőszakkal vagy érzelmi sérülésekkel jártak, felnőttként is igyekeznek elkerülni az ilyen helyzeteket.
Kontrollvesztés félelme: Néhányan attól tartanak, hogy egy vita során olyasmit mondanak, amit később megbánnak, vagy megsértenek valakit.
Elutasítástól való félelem: Azok, akik mások jóváhagyására vágynak, gyakran kerülik a konfliktusokat, hogy ne veszítsék el mások elismerését.
Szociális szorongás: Azok, akik félnek a kritikától vagy az elutasítástól, gyakran inkább hallgatnak, mintsem kockáztassák az érzelmi sebezhetőséget.
A konfliktustól való félelem másik alapvető oka az a félelem, hogy elveszítjük az ellenőrzést a vita következményei felett. Egyesek úgy érzik, hogy a problémával való szembenézés során olyasmit mondhatnak, amit megbánnak, megbántanak valakit, aki fontos számukra, vagy akár egy fontos kapcsolatot is tönkretehetnek. A másokban való csalódástól való félelem is fennáll, különösen azok körében, akik folyamatosan külső elismerést keresnek. A szociális fóbiában vagy nagyfokú bizonytalanságban szenvedő emberek esetében a konfrontáció során történő megítélés vagy kritika lehetősége arra készteti őket, hogy kerüljenek minden olyan interakciót, amely érzelmi kockázattal jár.
A konfliktuskerülő emberek hajlamosak bizonyos közös viselkedési formákat mutatni – jegyzi meg a szakértő. Hajlamosak visszariadni a potenciálisan kellemetlen helyzetektől, kerülik a véleményük vagy vágyaik kifejezését, és hajlamosak engedni másoknak, hogy ne okozzanak kellemetlenséget. A saját szükségleteik folyamatos figyelmen kívül hagyása megerősíti a bizonytalanság, az alacsony önértékelés és a leértékelés érzését. Hosszú távon ezek az emberek frusztrációt, érzelmi kimerültséget, identitásvesztést és akár a szomatizációból eredő fizikai problémákat is tapasztalhatnak, mint például izomfájdalom, emésztési zavarok, krónikus fáradtság vagy a szorongás és depresszió tünetei.
Hogyan lehet leküzdeni a konfliktusoktól való félelmet?
Ahhoz, hogy megtörjük ezt a mintát, elengedhetetlen, hogy olyan készségeket fejlesszünk ki, amelyek segítségével a konfliktusokat egészséges módon kezelhetjük. Először is alapvető fontosságú a félelmet tápláló irracionális gondolatok azonosítása és megkérdőjelezése. Ezek a gondolatok gyakran téves feltételezéseken vagy olyan múltbeli tapasztalatokon alapulnak, amelyek már nem érvényesek.
Az asszertív kommunikáció gyakorlása szintén kulcsfontosságú, mivel ha megtanuljuk világosan és tisztelettudóan kifejezni, amit érzünk, gondolunk vagy amire szükségünk van, az lehetővé teszi, hogy határokat szabjunk anélkül, hogy bántalmazóak vagy alárendeltek lennénk. Mint minden készség, az asszertivitás is fejlődik a gyakorlással, és nagyon hasznos lehet, ha alacsony kockázatú helyzetekkel kezdjük.
Egy másik hasznos stratégia a kellemetlenségek elviselésének megtanulása. A konfliktus ritkán kellemes, de szisztematikus kerülése csak megerősíti az elégtelenség érzését. Az olyan eszközök, mint a meditáció, a tudatos légzés vagy a relaxációs technikák segíthetnek kezelni az ilyen helyzetekkel járó stresszt.
Annak elfogadása, hogy a konfliktus az emberi kapcsolatok természetes része, döntő lépés a félelem leküzdésében. A szakmai segítség igénybevétele szintén hasznos lehet, mivel egy pszichológus vagy terapeuta eligazíthat minket a félelmeink feltárásában, érzelmi támogatást nyújthat, és segíthet hatékony eszközöket kifejleszteni ahhoz, hogy nagyobb önbizalommal nézzünk szembe a nehézségekkel.
(via)
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
The post Ezt jelenti a pszichológia szerint, ha valaki mindig hallgat, hogy elkerülje a konfliktusokat first appeared on nlc.