Orbán Viktor kitérő választ adott arra, hogy szerinte indul-e a Tisza a következő választáson. Magyar Péter szerint a finanszírozásuk átlátható és törvényes, Orbán mégis direktben állította, a projekt külföldről finanszírozott. Ez 2023 óta nem egy egyszerű lózung, hanem hároméves börtönnel sújtható büntetőtörvénykönyvi tényállás. A „guruló dolláros” botrány miatt innentől a jelölteknek nyilatkozniuk kell, hogy nem fogadtak el külföldi pénzt, a gyanús eseteket az Állami Számvevőszék vizsgálja. Erre még nem volt precedens, az ügyben nagyon sok a kérdőjel. Tóka Gábor, a Vox Populi választási kalauz-blog szerkesztője szerint valószínű, hogy Magyar Pétert le akarja venni a Fidesz a Tisza-listáról, erre találták ki például az EP-képviselőkre vonatkozó elszámoltatási szabályt is. Közben egyre erősebbnek tűnik a bennfentes kereskedelem vádja is, amit Magyar visszautasít, az MNB viszont vizsgál.
Orbán Viktor miniszterelnök nem válaszolt egyértelműen arra, hogy a Tisza Párt indulhat-e a következő országgyűlési választáson. Az ÖT című podcastban többször is szuverenitásvédelmi problémának nevezte a Tisza Pártot, amely szerinte nem is magyar, hanem brüsszeli párt.
„Az egész projekt egy külföldről finanszírozott és külföldről fönntartott dolog” – mondta Orbán kijelentő módban.
A mondat első fele súlyos állítás: a törvények értelmében ugyanis a pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatást, és emiatt még a választásból is kizárhatják őket. Magyar Péter állítása szerint nem kap külföldi pénzt a pártjuk, a műsorban Orbán sem állt elő bizonyítékkal ennek az ellenkezőjéről.
Annyit mondott, a Tiszához dől a pénz, „megjelentek a baloldali oligarchák, meg ott van az Európai Unió.”
Magyarázatnak kevés, amit mondott, hogy az Európai Unió a költségvetéséből „10 milliárdnyi összeget” osztott szét a tagállamokban a pártok között, hiszen a Fidesz ugyanúgy az Európai Parlamentben ül, mint a Tisza, és nemcsak a Néppárt, de a Patrióta frakció is komoly összeget kapott.
Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy mire alapozta a miniszterelnök a külföldi finanszírozást, folyt-e titkosszolgálati vizsgálat a Tisza Párt ellen, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy milyen uniós forrásról beszélt Orbán, ha nem arról, amiből a Patriótákat is támogatták.
Hont András rákérdezett, hogy a Tisza Pártot román mintára kizárják-e a választásból, mire azt mondta, ez nem Románia, hogy utólag találjanak ki törvényeket, itt vannak törvények, amiket mindenkinek be kell tartania.
(Romániában az Alkotmánybíróság azért érvénytelenítette tavaly az elnökválasztás eredményét, mert a Legfelsőbb Védelmi Tanács jelentése szerint Călin Georgescu győzelmében szerepet játszhatott Oroszország, manipulációs technikák alkalmazásával. Idén kimondták, nem is indulhat a választáson.)
Hont visszakérdezett, hogy mit jelentenek pontosan Orbán szavai, mire a miniszterelnök megismételte ugyanazt: be kell tartani a törvényeket. Arra a kérdésre, hogy ha a Tisza nem tartja be, akkor lehet, hogy nem tud elindulni, Orbán azt mondta,
„ez nem a kormányzat dolga, mert azt az igazságszolgáltatás rendezi. Magyarországon a kormány senkit nem tud kizárni abból a lehetőségből, hogy elinduljon a választáson. Én hallani sem akarok ilyesmiről.”
Ez még mindig nem volt elég egyértelmű, mert jött egy ráerősítő kérdés arról, hogy ezek szerint azzal számol, hogy a Tisza indul. Orbán erre azt mondta, „azzal számolok, hogy mindenki elindul a választáson, aki a jogszabályokat betartja, és el akar indulni. Ezen nem változtat az a tény, hogy a Tisza ettől még brüsszeli párt. Hogyha van egy kis eszük, akkor jogilag úgy intézik az ügyeket, hogy a magyar jogszabályokat ne sértse meg.”
Hont egyébként adta Orbán alá a lovat, azt is megkérdezte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal miért az Átlátszóval „szórakozik”, mikor „itt van egy ismeretlen politikai projekt a szemünk előtt”. Erre kezdett el Orbán arról beszélni, hogy ez szerinte is szuverenitásvédelmi probléma.