Szokatlan műfajt választott a fellépésre szerdán Orbán Viktor kormányfő: egy pilisvörösvári, zárt körű, fideszes törzsközönségnek szóló fórumon mondott egyórás beszédet úgy, hogy mindeközben az egészet élőben közvetítették a Facebookon. A kettősség a beszéd hangvételén is érezhető volt, a miniszterelnök szabadabban, személyesebb megközelítéssel beszélt, mint szokott, de azért odafigyelt arra, hogy szalonképes, diplomatikus és politikailag támadhatatlan maradjon.
A viszonylagos kötetlenségből adódóan volt pár érdekes mondata, amellyel képet kaphattunk abból, hogy mi jár a fejében, hogyan gondolkodik éppen a világról.
Nehéz helyzetben
A 2026-os választásokról beszélve Orbán nem titkolta, hogy nagy csatákat vár, immár olyan helyeken is, amelyek eddig fideszes fellegvárak voltak – például éppen a nemzeti, keresztény, polgári, antikommunista hagyományokkal rendelkező Pilisvörösvár és környéke. „Nehezebb harc lesz, mint korábban volt”, mondta.
Olyannyira, hogy ő saját elmondása szerint általában ott szokott felbukkanni, ahol rosszul állnak a dolgok, de most olyan helyekre is el kell majd mennie fórumozni, ahol „a történelmi előzmények szerint felénk billen a mérleg nyelve, de nagy harc lesz”.
Sokatmondó elszólása volt, hogy amikor a Fidesz szervezettségéről, erejéről beszélve a bajor kereszténydemokratákat hozta párhuzamként, úgy fogalmazott, hogy ott sem állnak jól a csillagok. „Vigasztalásul mondom, hogy a csillagok nem állnak jól, de 70 éve vannak kormányon”, tette hozzá. És még egy szóhasználat, amire felkaphatta a fejét a hallgató: azt mondta, biztos vannak sokan, akik azért jöttek el a fórumra, hogy biztosítsák Orbánt az együttérzésükről, támogatásukról.
Bár nem mondta ki, hogy kivel fognak megvívni, de mivel a fórumon sokat beszélt Magyar Péterről és a Tiszáról, miközben más pártokról szó sem esett, egyértelmű volt, hogy kit tekint ellenfélnek.
Mit kéne tenni?
Orbán hosszan beszélt arról, hogy szerinte mi az oka annak, hogy új politikai helyzet van. Tartalmi önreflexiónak nyoma sem volt, szóba sem került, hogy a Fidesz politikai irányvonala ne lenne jó, nem jöttek elő az ilyenkor szokásos panelek, amelyek ellen a Fidesznek általában védekeznie kell, mint infláció, oroszpártiság, MNB-ügyek, vagy a látványos NER-luxizás.
Orbán leírása ehelyett nagyjából úgy foglalható össze, hogy mindent jól csinálnak, de a Tisza ügyesebben mozog az online platformokon, ahol a kommunikáció fontosabb, mint maga a cselekvés.
A kormányfő úgy véli, hogy eddig a valóságban folyt a politizálás, személyesen találkoztak egy politikai közösség tagjai, de most megjelent az online világ, a virtuális tér, ami magával hozta a kommentpolitikát. Már lehet úgy is politikát csinálni, hogy a virtuális térben kommentelünk. „Teljesen új helyzet. (…) Ha csak a hagyományos politikát folytatjuk, nem biztos, hogy nyerünk. Ez is politika. Ha nem értjük meg, nem alkalmazkodunk, nem találjuk ki, hogyan veszünk részt ebben, nagyon nehéz lesz a küzdelem”, mondta. Szerinte egyre kevesebben tájékozódnak hagyományos forrásból, írott sajtóból, tévéből, rádióból, és egyre többen az online világból, és „a technológiai változás nem a mi malmunkra hajtja a vizet”.
Az önreflexió hiányára utalt az is, hogy a Tiszát több ponton is egyértelműen a régiellenzéki fiókba tuszkolta be Orbán, és sokat beszélt arról, hogy a nemzeti oldalnak fontos a haza, a másik oldal Brüsszelnek engedelmeskedik. Szerinte a Tiszára azok szavaznak, akik egykor a DK-ra, sőt, az MSZMP-re. „Ezt a csatát velük 4 évente meg kell vívni”, mondta. Ebből következően szerinte nem merülhet fel, hogy a Fidesznek félnivalója lenne attól, hogy a szavazói átpártolnak a Tiszához. „Másik világ”, hangzott el az előadás egy pontján.
Pedig sok elemző pont azt mondja, hogy a Tisza sikerének egyik oka, hogy tudatosan nem a régi törésvonalak mentén politizál, meri használni a nemzeti jelképeket, és a Pride-típusú ideológiai vitákba sem száll be, ezzel pedig korábbi Fidesz-szavazókat is megszólíthat.
Duma meg statisztika meg KSH
Érdekes kiszólása volt Orbánnak az, amikor a rezsiárakról beszélt, és azt mondta, megbízta a kormánybiztost, hogy menjen körbe, és nézze meg, más országokban mekkorák a számlák. „Tehát ne duma, meg statisztika meg KSH, hanem kérje el a számlákat”.
Az, hogy Orbán maga sem veszi komolyan a statisztikákat és a saját nemzeti statisztikai hivatalát, különösen ütős azután, hogy pont nemrég derült ki, hogy a KSH szegénységi adatai elég gyanúsra sikeredtek legutóbb, majd az elvileg független KSH exszóvivője azt üzente Magyarnak, hogy most legyen nagy a pofája.
De annak fényében is erős a mindenféle hivatalos adat komolyan vehetőségét megkérdőjelező elszólás, hogy Orbán a napokban egy interjúban arról beszélt, hogy a 2022-es választások előtt az ellenzéki összefogás vezetett a Fidesz előtt. Akkor ugyanis a kormányközeli intézetek egyike sem mért ellenzéki vezetést – hivatalosan legalábbis.
A külföldi gyárak a Fidesznek segítenek
Orbánnak volt egy érdekes félmondata az idecsábított külföldi nagyberuházásokról is. Azt mondta, a fórum napján, reggel áttekintették, milyen állapotban vannak azok a beruházások, amelyek (Szijjártó) Péterhez tartoznak, és amelyekről azt remélik, hogy 2025-ben termelni kezdenek, 2026-ban pedig beépülnek a nemzeti össztermékbe, és „ezzel segítik a mi politikai sikereinket is”.
Orbán nem fejtette ki pontosan, mire gondolt, de egy növekedő gazdaságban biztosan könnyebb választások előtti osztogatást csinálni, mint egy stagnálóban. A 2022-es választások előtt konkrétan a GDP-növekedési adathoz kötötték az SZJA-visszaosztást. A mondat azért is érdekes, mert a legnagyobb beruházásokat, az akkugyárakat rengeteg kritika szokta érni, a gyárakat építő és működtető vendégmunkásoknak pedig a helyiek és a (sokszor fideszes) polgármesterek nem mindig örülnek.
Mindent a kereszténységből levezetni
Éppen a migrációról beszélt Orbán, amikor azt az érvet kapta elő, hogy Bécsben milyen arányban vannak a kisiskolások között „migráns hagyományokból” és „keresztény hagyományokból érkezők”, márpedig ez, mondta Orbán, megdöbbentő neki. Egy liberálisnak lehet, hogy mindegy, de neki nem mindegy, mondta. Szerinte ha nem nemzeti kormánya lenne Magyarországnak, akkor itt „ugyanolyan állapotok lennének, mint Bécsben, Németországban vagy tán Franciaországban”.
Eddig Orbán jobbára a terrorizmusveszéllyel, bandaháborúkkal, beilleszkedési problémákkal érvelt a migráció ellen, az ennyire lecsupaszított vallási érvelés nem volt tőle általános. A fórum egy másik pontján ugyanezt a vallási megközelítést használta az orosz-ukrán háborút illetően: azt mondta, keresztények haltak meg mindkét oldalon. „Egyik oldalról engedjük be a nem keresztény migránsokat, másik oldalon meg olyan háborút támogatunk, ahol keresztények ölik egymást. Akkor hogyan lesz ennek a kontinensnek jövője?”, tette fel a kérdést.
Titkos véd- és dacszövetségek az EU-ban
Orbánt megkérdezték a fórumon az EU 7-es cikkelyéről is, hogy ez a kormányfők egyhangú döntését kívánó, akár a tagság felfüggesztését is hozó eljárás fenyegetheti-e Magyarországot. Orbán azt mondta, hogy ezt az EU nem fogja tudni végrehajtani, mert Magyarország „kellő időben”, sok évvel ezelőtt mindenkivel kötöttek mindenfajta kölcsönös biztosítási megállapodásokat, hogy „ha megindulnának a nagyok velünk szemben”, akkor ki védi meg a másikat. Orbán azt mondta, van néhány ilyen nem nyilvános megállapodása néhány országgal, hogy ha megindul egy eljárás, akkor ne legyen egyhangúság. Orbán azt mondta, ez a lengyelekkel nyilvános volt. „Most is vannak ilyen megállapodásaink, de ezekről nem beszélünk”, mondta, de szerinte Magyarország nem sért semmilyen uniós értéket, úgyhogy nem lehet szó ilyesmiről.
Mindez azért fontos, mert arról, hogy Orbán és Fico sok mindenben egy platformon vannak, lehetett eddig is tudni, de egyébként Orbánról az hírlik, hogy Európában elszigetelődött. Érdekes lenne tudni, mely EU-s országokkal tudott titkos szövetségeket kötni.