Gulyás Gergely az április 10-i kormányinfón jelentette be, hogy „hála a jó istennek, a magyar kormánynak köszönhetően itt a valós véleménynyilvánítás lehetősége is” Ukrajna EU-csatlakozás ügyében.
„Úgy gondoljuk, mindenkinek van lehetősége arra a demokratikus véleménynyilvánításra, amelyet Európa és Európa többi tagállama ebben az ügyben el kíván kerülni.”
Gulyás a kormányinfón még arról beszélt, hogy egy miniszterelnöki levelet mellékelnek a szavazólaphoz, végül kettő lett belőle.
Orbán arról írt, hogy Brüsszel elhatározta Ukrajna felvételét az EU-ba gyorsított eljárásban, csakhogy ebben nem dönthetnek a „fejünk felett”. A miniszterelnök azt kéri, mérlegeljük a kockázatokat és veszélyeket. Az elmúlt három éveben mindent megtettünk a háború ártatlan áldozatainak megsegítésére, Ukrajna uniós tagsága viszont más, az „elviselhetetlen terhet rakna a magyar családok, nyugdíjasok és gazdák vállára”.
A másik levélre Orbán szövege is utal: „Kérem, hogy a csatlakozás gazdasági, pénzügyi, biztonsági és egyéb kockázatairól olvassa el a mellékelt dokumentumot, majd adja le szavazatát a csatolt szavazólapon!”
A mellékelt dokumentumon már-már Kovács László 2001-es, az emberek zsigeri, egzisztenciális félelmeire rájátszó kijelentését idézi. Az MSZP akkori elnöke szerint Orbán Viktor magyar és Adrian Năstase román miniszterelnök memoranduma miatt 23 millió román áraszthatja el Magyarországot, ami romba döntené a munkaerőpiacot, valamint veszélybe kerülne a magyar(országi) emberek egészségügyi ellátása is. Orbán és Năstase megállapodására a magyar státustörvény életbe léptetése miatt volt szükség. Ez a szöveg azt tartalmazta, hogy minden román állampolgár munkát vállalhat Magyarországon három hónapra a megfelelő engedélyek birtokában. Ezek a munkavállalók tb-t fizetnek a jövedelmük után, és kérhetik egészségügyi ellátásuk előzetes megtérítését.
A mostani szavazáshoz mellékelt dokumentumban hét kockázatot sorolnak fel, könnyítendő a „demokratikus véleménynyilvánítást”.
Pénzügyi kockázatok – a Magyarországnak járó uniós források Ukrajnába kerülnének. Mezőgazdasági kockázatok – a magyar gazdák elveszítenék a földterület alapján járó támogatásokat. Munkaerőpiaci kockázatok – sok millió ukrán munkavállaló áraszthatja el az EU-t, ami a magyar emberek munkahelyét és bérét is veszélyeztetné. Nyugdíjakat érintő kockázatok – több millió ukrán nyugdíjas válna jogosulttá a magyar nyugdíjra, lehet, el kéne törölni a 13. havi nyugdíjat. Közbiztonsági kockázatok – szabaddá válna az út Ukrajnából Magyarországra, így az ukrán maffiával jönnének a kábítószerek, az ukrán fegyverek bűnözők kezébe kerülnének. Élelmiszerbiztonsági kockázatok – a magyar boltokat elárasztanák a génmódosított, rossz minőségű ukrán élelmiszerek. Egészségügyi kockázatok – Ukrajnában egy sor védőoltás nem kötelező, így komoly egészségügyi és járványügyi kockázatot jelentene az ukrán állampolgárok tömeges megjelenése.