Az Orbán-kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter (a képen) nyújtotta be a törvényjavaslatot az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről. A klasszikus salátatörvény több pontja sarkalatosnak minősül.
A kormány az orosz–ukrán háborúra hivatkozva 2022. november 1-től az egész országra veszélyhelyzetet hirdetett ki, majd ezt azóta a fideszes többségű Országgyűlés felhatalmazásával folyamatosan meghosszabbította. A különleges jogrend – a rendeleti kormányzás – idején hozott szabályok törvényi szintre emelését most azzal indokolják, hogy időközben
olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodnak meg.
Az Alaptörvény szerint a különleges jogrendet a különleges jogrend kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetése feltételei már nem állnak fenn. A kormány immár úgy látja, a veszélyhelyzet alatt hozott rendeleteit törvényi szintre kell emelni, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. A javaslat – áttekintve a veszélyhelyzeti rendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézmények átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként történő megállapítására tesz javaslatot.
A salátatörvény egyebek mellett érinti majd általánosan a menekültügy területét, külön az ukrajnai menekülteket, az Európai Unió Bírósága által kirótt bírságot, a magyarországi stratégiai társaságokat. Azokat a veszélyhelyzet megszűnése után is védeni akarják az ellenséges felvásárlásoktól. A kormány a háborús élelmiszer-inflációra hivatkozva hozta létre a Gazdasági Versenyhivatal online árfigyelő rendszerét. A kormány szerint az bizonyította létjogosultságát, ezért megszüntetése helyett a termékkategóriák egyre szélesebb körre történő kibővítésére törekedne, hogy fokozza a versenyt a kiskereskedelmi üzletláncok között.
A hatályos csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvénytől eltérő rendelkezéseket a veszélyhelyzet megszűnését követően 2026. december 31-ig, illetve a felszámolási eljárások befejezéséig vennének figyelembe, illetve átmeneti szabályokat állapítanak meg. Még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt döntöttek a járványügyi készültség bevezetéséről, ám ez a rendelet is bekerült az előterjesztésbe, az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt létrehozott Operatív Törzs döntés-előkészítő anyagai miatt.
A kormány törvényi szintre emelné a tranzakciós díjra és a széndioxidkvóta-adóra vonatkozó, a rozsdaövezeti akcióterületekhez kapcsolódó rendelkezéseit. A közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos szabályokról szóló rendelet szabályait 2026. december 31-ig alkalmaznák. Ez alapján az önkormányzat állami gazdasági társasággal részben/egészben közfeladat ellátására kötött szerződésből származó tartozását a NAV adók módjára hajtja be. A veszélyhelyzet idején bevezetett, a kiszabható bírság mértékére vonatkozó előírásokat érdemben egyébként változatlanul – a fogyasztóvédelmi törvény fogja tartalmazni.
A kormány sok mindenről döntött a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, amit jelez az is, hogy az előterjesztés kitér pl. a külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetére, az otthonápolási őrizetre, a rezsivédelemre, a veszélyes üzemek villamosenergia- és földgázellátására, a politikai és kormányzati szolgálati jogviszonyra, a Bethlen Gábor Alap támogatására, de még arra is, hogy mi legyen az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra várókkal.
The post Veszélyhelyzeti rendeleteket törvényesítene a kormány first appeared on 24.hu.