Az egyeztetések folytatódnak, de alacsonyabb szinten, a sajtó elől elzárt formában – ezt közölték a britek szerdán, nem sokkal azután, hogy kiderült: az amerikai külügyminiszter nem vesz részt a nagyszabásúként beharangozott londoni „béketárgyalásokon”, majd ennek nyomán egy az egyben le is mondták ezeket a konzultációkat.
Azok után, hogy kedden még minden nagy lap és hírügynökség arról értekezett, hogy áttörésre is van esély a brit fővárosban – ahova Rubio és az ukrán küldöttség mellett a német és a francia külügyminisztert várták –, illetve az amerikai „békeelképzelések” kiszivárgott tartalmát elemezték, szerdára áthelyeződtek a hangsúlyok. Most már azt találgatják, miért kellett elhalasztani a „békekezdeményezés” érdemi megvitatását.
Két verzió látszik lehetségesnek. Tény, hogy Volodimir Zelenszkij a témába vágó hírekre reagálva kedden este azt mondta, szó sem lehet róla, hogy Ukrajna jogilag is elismerje az oroszok fennhatóságát a 2014-ben annektált Krím-félsziget fölött, hiszen ez ellentétes lenne az ország alkotmányában foglaltakkal. Az egyik olvasat szerint Rubióék emiatt akadtak ki, minthogy a The Washington Post korábban azt írta: az amerikai tervek fő elemeként az USA egyfelől Oroszország részeként ismerné el a Krímet, de másfelől elvárná, hogy az ukránok és nyugat-európai szövetségesei is így cselekedjenek. Ezzel nyilván élesen szembementek az ukrán elnöki megfogalmazások. De van egy másik olvasat is. Zelenszkij azt is említette, hogy az elnöki adminisztráció első embere, Andrij Jermak által vezetett delegáció Londonra vonatkozóan nem arra kapott mandátumot, hogy átfogó béketárgyalásokról, hanem csak arra, hogy az ukrán fél által forszírozott 30 napos teljes tűzszünetről konzultáljon.
Márpedig az amerikaiak az összes fórumon nyilvánosságra került összes információ szerint azt akarták, hogy az általuk „utolsónak” titulált terveket tárgyalják meg és lehetőleg véglegesítsék. Hogy miről van szó, arról a húsvéti hosszú hétvégén jó pár publikáció megjelent. Ekkor került előtérbe a Krím-dilemma, de mellette az is, hogy kizárnák Ukrajna NATO-csatlakozását, befagyasztanák a frontvonalakat, plusz az amerikaiak ellenőrzése alá vonnák a zaporizzsjai atomerőművet, amelyet az oroszok a háború első napjai óta megszállás alatt tartanak.
Később az Axios jóvoltából további részletek is előkerültek. Kiderült, hogy a csupán egyetlen A4-es oldalnyi dokumentumot már az április 17-ei párizsi egyeztetéseken megmutatták az ukránoknak és nyugati szövetségeseiknek. Ennek tartalma abban a tekintetben féloldalas, hogy az oroszokat érintő pontok konkrétak, ám az, hogy az ukránok mit kaphatnának, homályosabban lett megfogalmazva.