Ferenc pápa április 21-i halála után nem sokkal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a pápa temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánítják.
A jogtárban olvasható meghatározás szerint a nemzeti gyász „a társadalom egészét, illetve annak jelentős részét érintő – a nemzet érdekében végzett munkássága, közéleti tevékenysége okán kiemelkedő személy halála miatt vagy a társadalmat mélyen megrázó katasztrófában elhunytak iránt érzett – megrendülés és az ezt kifejező kegyeleti megemlékezés.” A nemzeti gyászt a kormány rendeletben hirdeti ki, kivételesen indokolt esetben pedig akár több napig is tarthat.
Mit jelent egy ilyen gyásznap a gyakorlatban?
Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbocra kell ereszteni,a középületekre „zászlóhasználat esetén gyászlobogót kell kifüggeszteni, lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbocra kell ereszteni”, és ha lenne aznap tanítás, az iskolákban „méltó módon megemlékezést kell tartani”. De a rendelet szerint „a nyilvános szórakozóhelyeken a zene- és műsorszolgáltatás – a nemzeti gyászt kihirdető rendeletben foglaltak szerint” akár korlátozható is lehet aznap.
Az elmúlt több mint hetven évben többek között a következő napokon rendeltek el Magyarországon nemzeti gyásznapot:
1953. március 9-én, Sztálin temetésének napján,1993. december 18-án, Antall József temetésének napján,1999. január 30-án, a deutschlandsbergi autóbusz-baleset áldozatainak emlékére,2002. május 17-én, a móri bankrablás áldozatainak emlékére,2005. április 8-án, II. János Pál pápa temetésének napján,2006. december 9-én, Puskás Ferenc temetésének napján,2010. április 18-án, a Lech Kaczyński lengyel államfő halálát is okozó szmolenszki légikatasztrófa áldozatainak emlékére,2015. november 15-én, a párizsi terrortámadás áldozatainak emlékére,2017. január 23-án, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.