A sport életünk szerves része lehet, legyen szó futásról, kerékpározásról vagy csapatsportokról, ám a mozgás öröme mellett időnként kisebb-nagyobb sérülésekkel is szembesülhetünk. A horzsolásoktól a zúzódásokon át a komolyabb izomhúzódásig vagy ficamig sok minden előfordulhat. Fontos, hogy tudjuk, mikor elég az otthoni ellátás, és mikor van szükség orvosi beavatkozásra.
Mik a leggyakoribb sportsérülések?
Horzsolások és felületi sebek: a legtöbb szabadtéri vagy kontaktsport velejárója lehet egy-egy kisebb karcolás, horzsolás, amelynél a bőr felületi rétege sérül. Ezek ritkán komolyak, de a megfelelő tisztítás és sebkezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy ne húzódjon el a gyógyulás, és ne alakuljon ki fertőzés.
Izomhúzódás: a hirtelen mozdulat vagy túlterhelés hatására az izomrostok megnyúlnak vagy enyhén elszakadnak. Fájdalmas, duzzanattal járhat, de pihenéssel és megfelelő ellátással jó eséllyel otthon kezelhető.
Ficam: amikor egy ízület kimozdul a helyéről, azt ficamnak nevezzük. Látványos deformitással és erős fájdalommal jár, és mindig orvosi beavatkozást igényel.
Zúzódás: olyan zárt lágyrész-sérülés, amely például ütés vagy esés következtében alakul ki. A bőr nem sérül meg, nincs nyílt seb, viszont a bőr alatti erek megsérülnek, és vér szivárog a szövetek közé, ami kékes-lilás elszíneződést okoz. Ha a fájdalom nem csillapodik, a duzzanat nő, érdemes orvoshoz fordulni.
Szalaghúzódás vagy részleges szakadás: főként térd és boka sérülhet. A sérülés foka határozza meg, hogy konzervatív kezelés (pl. jegelés, pihentetés) elég-e, vagy szakorvosra van szükség.
fotó: profimedia
Hűteni vagy melegíteni?
Gyakori kérdés, hogy mikor segít a hideg, és mikor jó a meleg. A friss sérülések – zúzódás, húzódás – esetén a jegelés a legjobb elsősegély. Csökkenti a duzzanatot, fájdalmat és gyulladást. A meleg borogatás inkább a már gyógyuló, nem akut fájdalmaknál lehet hasznos, ahol izomgörcs, merevség van jelen. Soha ne alkalmazzunk hőt friss sérülésre, mert fokozhatja a gyulladást.
fotó: profimedia
Hogyan kezeljük a sebeket, horzsolásokat?
Kisebb sebek kezelésekor fontos a fertőtlenítés: olyan oldatot válasszunk, amely nem tartalmaz jódot, és nem csíp, mégis hatékonyan pusztítja el a kórokozókat. Ezután alkalmazzunk olyan sebkezelő gélt, amely inaktiválja a kórokozókat a gélen belül és így védőgátat képez a kórokozók bejutásával szemben, valamint nedves, ideális környezetet biztosít a sebgyógyuláshoz. A modern sebgélek gyakran hűsítő hatásúak is, így az égető, feszülő érzést is enyhítik.
Tudtad?
Gyakori tévhit, hogy a jód a legjobb fertőtlenítő, hiszen sokáig ez volt a legismertebb megoldás sebek kezelésére. Valójában azonban a jódos készítmények gyakran csípnek, irritálhatják a bőrt, és elszínezhetik a sebet, ami megnehezítheti a gyógyulás nyomon követését. Ráadásul egyes embereknél allergiás reakciót is kiválthatnak. A korszerű, jódmentes fertőtlenítők ezzel szemben kíméletesek a bőrhöz, nem csípnek, nem színezik el a sebet, ugyanakkor hatékonyan elpusztítják a kórokozókat, így biztonságosabb és komfortosabb választást jelentenek, különösen gyerekeknél vagy érzékeny bőrűeknél.
Tévhitek a sportsérülésekről
„Ficamot vissza lehet pattintani otthon”: szigorúan tilos! Komolyabb károkat okozhatunk vele.
„Ha tudok mozogni, nem lehet komoly a sérülés.”: ez nem igaz. Akár súlyos izomsérülés is járhat minimális tünetekkel.
„A levegőztetés és szárítás jó a sebeknek.” a nedves sebkörnyezet valójában gyorsabb és szebb gyógyulást tesz lehetővé. Szintén gyakori tévhit, hogy az alkoholos fertőtlenítő a legjobb megoldás, holott ez kiszáríthatja a sebet és irritálhatja a környező bőrt.
Mikor elég az otthoni ellátás?
Nem minden sportsérülés igényel azonnali orvosi ellátást. A kisebb horzsolások, enyhe zúzódások, izomhúzódások általában otthon is jól kezelhetők. Ugyanakkor vannak olyan jelek, amelyeknél mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Ilyen például, ha a fájdalom nem csökken néhány nap után sem, ha a duzzanat fokozódik, ha a sérülés vérzik és nem áll el, vagy ha a sebszélek szétnyíltak. A mélyebb vágások, ficamok, erős rándulások, szalagszakadások már komolyabb beavatkozást igényelhetnek – ezekkel ne próbálkozzunk otthoni praktikákkal.
fotó: profimedia
A sportsérülések megelőzése érdekében mindig fordítsunk időt a bemelegítésre és a nyújtásra, valamint viseljünk megfelelő védőfelszerelést, ha szükséges. Fontos az is, hogy hallgassunk a testünkre: ha fáradtak vagyunk, ha fájdalmat érzünk, érdemes pihenőt tartani.
A legjobb védekezés persze a megelőzés, de ha mégis bekövetkezik egy kisebb baleset, akkor a megfelelő sebellátással sokat tehetünk azért, hogy gyors és szövődménymentes legyen a gyógyulás. A modern sebkezelési módszerek és korszerű készítmények már otthoni körülmények között is lehetővé teszik, hogy szakszerűen lássuk el magunkat vagy gyermekünket egy-egy sportos kaland után. Nem éri meg, hogy a mozgás örömét beárnyékolja egy sérülés – ha felkészülten vágunk bele, akkor egy-egy kisebb horzsolás nem szegheti kedvünket a sporttól!
The post Sportbalesetek: mikor elég otthon kezelni, és mikor kell orvos? first appeared on nlc.