88 éves korában elhunyt Ferenc pápa.
A Vatikán videóbejegyzésben adott hírt a történtekről. Régóta betegeskedett.
A katolikus egyház vezetője február 14-én került kórházba hörghuruttal, aznap este a sajtóközleményben Matteo Bruni, a Szentszék Sajtóirodájának igazgatója így fogalmazott: „légúti fertőzése van, állapota kielégítő, enyhe láza van, derűs a hangulata, és néhány újságot átolvasott.” Február 18-án azonban arról számoltak be, hogy bár a kedve jó, az állapota nem javul, kétoldali tüdőgyulladást fedeztek fel nála az orvosok, amire gyógyszeres kezelést kapott.
Noha idős korban egyébként is hatalmas kockázatot jelent a tüdőgyulladás, Ferenc pápa esetében különösen kritikus volt ez a diagnózis, hiszen kamaszként a jobb tüdeje egy részét eltávolították.
Ferenc pápa 2025. február 9-én a Vatikánban szentmisét celebrált (Fotó: Getty Images)
A pápa már korábban is gyengélkedett, ezért 2024-ben a Vatikán nyilvánosságra hozta, hogy milyen temetést képzelt el magának – mondanunk sem kell, hogy ahogyan az életét is a lehető legvisszafogottabb keretek között élte – erről majd később –, úgy a temetésének sem szeretett volna nagy feneket keríteni. A hagyományoktól eltérően az volt a kívánsága, hogy ne a Vatikánban, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezzék örök nyugalomra – ide járt imádkozni külföldi útjai előtt. Illetve magával a szertartással is határozott elképzelései voltak: egyszerűsített ceremónia, és nyitott koporsós felravatalozás egy sima, cinkkel bélelt fakoporsóban a szokásos ciprus, ólom és tölgyfa koporsóhármas helyett.
Jorge Mario Bergogliót 2013 március 13-án választották meg az egyház fejének, miután egészségügyi állapota miatt XVI. Benedek pápa lemondott. Nevét Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta, mégpedig azért, mert olyan egyházat szeretett volna
amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében.
Ha hív az isteni szó
Jorge Mario egy ötgyermekes család legidősebb gyermekeként látta meg a napvilágot. Nem úgy indult neki az életnek, hogy márpedig belőle pap lesz. Vegyésztechnikusnak tanult, majd a szakmájában is dolgozott, mellette pedig – kereset kiegészítésként – kidobóemberként, portásként és takarítóként is vállalt másodállást.
Ferenc pápa szülei, Regina Maria Sivori és Mario Jose Francisco Bergoglio házasságkötésük napján, 1935. december 12-én. (Fotó: Getty Images)
1958-ban, 22 évesen lépett be a jezsuita rendbe, ezt követően humán, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott, sőt, ő maga irodalmat és pszichológiát tanított. Bő egy évtized telt el azonban, mire pappá szentelték: 1969. december 13-án lett az egyház tagja.
Bergoglio hosszú utat járt be ezután: 1973-tól ő volt a jezsuiták tartományfőnöke Argentínában, közben az egyetemen tanított, később a Colegio de San José rektoraként, valamint plébánosként szolgált San Miguelben. 1986 márciusában Németországba ment, hogy befejezze doktori disszertációját; felettesei ezután a Buenos Aires-i Colegio del Salvadorba és a córdobai jezsuita templom mellé küldték lelki irányítónak és gyóntatónak.
A fiatal Jorge Mario Bergoglio (Fotó: Getty Images)
Antonio Quarracino bíboros, Buenos Aires érseke volt az, aki meglátta benne a „lehetőséget”, az ő közbenjárására nevezte ki II. János Pál pápa Auca címzetes püspökévé és Buenos Aires segédpüspökévé 1992-ben – utóbbi mindennél többet jelentett számára, hiszen ez volt a szülővárosa. Öt év után, 1997-ben a Buenos Aires-i koadjutor érsek méltóságává emelték, azonban még kilenc hónapja sem volt szolgálatban, amikor Quarracino bíboros halálát követően, 1998-től mint érsek, 2001-től, mint bíboros kezdte szolgálni a híveit.
Nyilvánvalóan a száraz tények is elég árulkodóak arról, hogy valamit nagyon jól csinált, ugyanakkor mint ember, mindennél többet mond el róla az, hogy végig egyszerű és végletekig szerény lelkipásztor maradt. Nem tartott fenn autót, tömegközlekedéssel vagy biciklivel járt, ha pedig Rómába szólította a kötelesség, kizárólag turistaosztályon repült. Elődje bíborosi öltözetét használta, de még ennél is szívesebben viselte egyszerű fekete papi csuháját, és egy nagyon szerény lakásban élt az érsekség épületében, ahol saját magának főzött.
„Az embereim szegények, és én is közéjük tartozom” – mondta nem egyszer, és pápaként is ehhez tartotta magát.
A fiatal Jorge Mario Bergoglio prédiáció közben (Fotó: Getty Images)
Pápává avatása
Bár 2013-ban lett belőle az egyház feje, már II. János Pál halála után is befutónak számított. A kiszivárgott pletykák szerint Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot 2005-ben, végül mégis XVI. Benedek lett a pápa és nem ő. Úgy tűnhet, mintha ez hatalmas pofon lenne, de Bergoglio egyáltalán nem bánta, mert így visszatérhetett szülővárosába, ahol igazi rocksztárnak számított. A hívei egyszerűen imádták, de a több mint 3 millió főt számláló városban még azok is tudták, hogy ki ő, akik nem voltak egyházi körökben járatosak.
Miután Ratzinger lemondott, már szinte borítékolható volt a győzelme: 2013 március 13-án megválasztották, március 19-én pedig a beiktatása is megtörtént. Egymillió ember érkezett Vatikánvárosba azért, hogy részese legyen az eseménynek.
Beszédében olyanok hangzottak el, mint: „legyünk figyelemmel az egész teremtett világra, a környezetre és minden élőlényre, különösen az elesettekre, a szegényekre” vagy éppen „a gyűlölet, a gőg és az irigység beszennyezi az életet”, de legemlékezetesebb gondolata az volt: „csak aki szeretettel szolgál, az tud védelmezni.”
Ferenc pápa a Szent Péter téren 2016-ban (Fotó: Getty Images)
A reformer pápa?
Megválasztását követően hamar kiderült, hogy Ferenc pápa elődjeihez képest egészen új szemléletmóddal közelített pozíciójához. Amellett, hogy kiemelt figyelmet szentelt a szegényeknek vagy a migránsoknak, nyitottan állt az inkulzivitáshoz is, így – bár a melegházasságot elítélte – azt hirdette, hogy a homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. Az egyházfő nyíltan állást foglalt a környezetvédelem mellett, elítélte a háborús törekvéseket, sőt, más vallási vezetőkkel szemben is nyitott volt a párbeszédre. Bírálta a kapitalizmust, és azokat az országokat is pellengérre állította, akik a migránsokkal szemben elutasító politikát folytattak – többek között Magyarországot is.
Ám épp emiatt a katolikus egyház konzervatív vezetői úgy gondolták, hogy túlzottan eltávolodik a hagyományos tanoktól, azzal pedig, hogy nyíltan fogalmazott meg véleményt – például az ukrán-orosz háborúról – azt is felrótták neki, hogy túllépte a hatáskörét.
Ez azonban a híveket egyáltalán nem rettentette el, az évszázad egyik legnépszerűbb pápája vált belőle. Karizmatikus és közvetlen stílusával olyan embereket, társadalmi rétegeket is meg tudott szólítani, akiket korábban egyetlen egyházfőnek sem sikerült, ráadásul nagyon ügyesen használta a médiát is arra, hogy falakat döntögessen hívők és hitetlenek között.
A nép pápájának nevezték, nem véletlenül.
Ezt a következő képek is bizonyítják.
The post Húsvét hétfőn, 88 éves korában elhunyt Ferenc, a nép pápája first appeared on nlc.