Ferenc pápa halálával 9 napos gyász kezdődik, temetésének pontos időpontjáról a bíborosok döntenek majd. Az biztos, hogy a pápát a halála utáni negyedik és kilencedik nap között kell eltemetni.
Ferenc pápa egyszerűbb szertartást kért, azt akarta, úgy temessék el, mint Krisztus egyik pásztorát és tanítványát, ne pedig úgy, mint ahogy a pápákat szokás. Ennek megfelelően nem a hagyományos módon lesz felravatalozva és nem is a Vatikánban temetik el.
A gyászolók a Szent Péter-bazilikában róhatják majd le kegyeletüket a koporsója előtt. II. János Pál pápa halála után például több kilométeres sorok álltak.
A gyászidőszak végén egy nagy gyászmise lesz a Szent Péter-bazilikában, ami hatalmas történelmi eseménynek számít, a világ minden tájáról várják a közjogi méltóságokat.
A pápának nincs helyettese
A pápa halála és az új pápa megválasztása között pápai interregnum van, ez idő alatt a bíboros kamarás (camerlengo bíboros) tölti be a legfontosabb vezető tisztséget a Vatikánban. Ezt a posztot a 77 éves Kevin Farrell tölti be.
Ő hitelesíti az egyházfő halálát, majd lepecsételi a pápai lakosztályt. Amíg nem választják meg az új pápát, ő intézi Vatikán ügyeit, és megszervezi a gyászszertartást és a temetést.
Hogyan választják az új pápát?
Amikor egy pápa meghal, a dékán bíboros – aki most Giovanni Battista Re – összehívja a szavazásra jogosult bíborosokat a Vatikánba. A szavazáson csak a 80 év alattiak vehetnek részt, a dékán viszont 92 éves, így ő sem szavazhat. 136 bíboros vehet részt elvileg a pápaválasztáson, bár II. János Pál annak idején 120 bíborosban maximalizálta a létszámot.
A konklávét minden bizonnyal a 70 éves Pietro Parolin – a jelenleg legmagasabb rangú pápaválasztó bíboros – fogja irányítani, aki Ferenc pápa haláláig bíboros államtitkár (a Vatikán „kormányfője”) volt.
A pápaválasztó konklávé időpontját is a bíborosok határozzák meg, ami várhatóan a pápa halálának 15. és 20. napja közé esik majd. Hamarabb is elkezdődhet a folyamat, ha az összes bíboros megérkezik Rómába.
A Sixtus-kápolnában osztják majd ki a papír alapú szavazólapokat, a bíborosok a „legfőbb pápáva választom” felirat alá írhatják az általuk választott jelölt nevét. Miután végeztek, rangsor szerint odasétálnak az oltárhoz, az összehajtott lapot ünnepélyesen beteszik a kehelybe. Ezután megszámolják a szavazatokat és az eredményt felolvassák a bíborosoknak.
Ha egy bíboros megkapta a szavazatok kétharmadát, ő lesz az új pápa. Ha senkinek nincs ekkora támogatottsága, akkor a konklávé második, harmadik és negyedik napján akár négyszer is szavazhatnak naponta. Az ötödik nap imaszünetet és vitát tartanak, majd újabb hét szavazási forduló lehet. Ha így sincs eredmény, újabb szünetet tartanak, majd folytatják az eljárást.
A szavazólapokat naponta kétszer égetik el. Ha nincs meg az új pápa, ehhez olyan vegyszert használnak, ami miatt fekete füst száll fel a vatikáni kéményből, ha viszont fehér füst gomolyog, akkor sikerült kiválasztani a következő egyházfőt, aki 30-60 perccel később meg is jelenik a Szent Péter térre néző erkélyen. Ezután kihirdetik a pápai nevét, röviden beszél és elmond egy imát. Pár nappal később hivatalosan is megkoronázzák.
Ugyan elég széles körből lehet meríteni, utoljára 1379-ben volt arra példa, hogy ne a bíborosi kollégiumból válasszák az új pápát. (CNN, MTI)