Szemmel láthatóan sokat tesz azért Szíria új elnöke, Ahmed el Saraa, hogy megpróbálja elnyerni a Nyugat rokonszenvét, és elérje az ország talpra állítását nehezítő amerikai szankciók feloldását. Szíriában tizennégy év polgárháború után az újjáépítés költségeit még a legóvatosabb becslések is 200–400 milliárd dollár körüli összegre saccolják. Ezt pedig külföldi befektetés nélkül lehetetlen előteremteni, miután a decemberben elkergetett korábbi elnök és környezete finoman szólva is üres államkasszát hagyott maga után. A befektetők viszont csak akkor tudnák elkezdeni a munkát, ha az Egyesült Államok nem blokkolná tovább szankciókkal az ország gazdaságát.
Akad azonban Szíriának más gondja is: külső befolyásszerzési kísérletek, explicit nyomásgyakorlások, fenyegetések nehezítik a helyzetet, a gyengélkedő államapparátusnak és az erőszakszervezeteknek ráadásul a kormánynak névleg alárendelt, ám gyakran önállóan cselekvő – külföldi harcosokkal is operáló – iszlamista milíciákat is kordában kell tartaniuk.
A büntetőintézkedések eltörlésének feltételeként az Egyesült Államok egy listát adott át a szíriai kormánynak, jelenleg ennek a megvalósítása zajlik, hogy az ország gazdasága fellélegezhessen, megérkezzenek a befektetők, és elkezdődhessen az újjáépítés. Az Egyesült Államok által támasztott számos feltétel között szerepel például, hogy Szíria
tartsa tiszteletben a területén élő kisebbségek jogait,
semmisítse meg a megmaradt vegyifegyverraktárokat,
külföldi harcosok ne kerüljenek vezető pozíciókba Szíria kormányzati struktúrájában,
minősítse terrorszervezetnek az iráni Forradalmi Gárdát,
valamint ígérje meg, hogy nem épít ki kapcsolatokat a Hamásszal és az Iszlám Dzsiháddal.
Márciusi tömegmészárlás
Március első hetében rossz hírek érkeztek Szíriából: iszlamista fegyveresek tömegesen öltek meg katonákat és civileket az alavita kisebbség lakta tengerparti településeken. A Syrian Network for Human Rights korábbi adatai szerint március 6. és 9. között legalább 803 embert gyilkoltak meg, köztük több tucat gyereket és nőt is, ám a frissebb adatok szerint az áldozatok száma a kétezret is meghaladta.
Delil SOULEIMAN / AFP Az alavita kisebbséget célzó erőszakhullám áldozatainak egyik képe mellett gyászolnak a támadásokat elítélő tüntetésen Qamishli városában 2025. március 11-én.
Az alavita kisebbség a lakosságnak nagyjából az egytizedét teszi ki Szíriában. Az iszlám síita ágához tartozó vallási csoport nézeteire erősen hatott a szúfizmus, illetve az örmény kereszténység is, ennél azonban lényegesen fontosabb jellemzőjük, hogy jórészt az Aszad-rendszer támogatói voltak, sokan közülük állami hivatalokat viseltek, a hadseregben szolgáltak. Bassár el-Aszad maga is az alavita kisebbség tagja.
Aszad decemberi megbuktatása után az alaviták nem igazán bíztak az új kormányzatban, különösen azok, akik korában tagjai voltak az erőszakszervezeteknek. Mivel az új szíriai vezetéshez nem kötődő, de a kormányt támogató iszlamista milíciák már a kezdetektől sokakat kivégeztek, így ők is számíthattak rá, hogy sorra kerülnek. A Szíriai Népi Ellenállás elnevezésű alavita fegyveres csoport emiatt már január elején támadásba lendült, és a következő hónapokban száznál is több kormánykatonát öltek meg a tengerparti városokban.
Az indulatok elszabadulásához az is hozzájárult, hogy az Aszad-rezsim támogatóinak tekintett alaviták – különösen azok, akik a tengerparton élnek – a decemberi események után gazdaságilag gyakorlatilag teljesen ellehetetlenültek. Latakiában a férfiaknak például nyolcvan százaléka vagy a bürokráciában vagy az erőszakszervezetekben dolgozott, így ők elvesztették a munkájukat. A hadiözvegyek és hadirokkantak már nem kapták meg a járadékukat, ráadásul a kormány elkezdte felszámolni azokat a csempészhálózatokat is, amelyek egy ilyen helyzetben az egyetlen mentsvárat jelenthették volna családfenntartók sokaságának – emlékeztetett Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a 24.hu érdeklődésére.
E körülmények között nem csoda, hogy a tengerparti alavita városok a fő bázisai lettek az új kormánnyal szembeni ellenállásnak. Március első hetében az alaviták elleni tömeggyilkosságot nem is annyira a kormányerők, mint inkább a hozzájuk hű, de a kormánytól fizetséget nem kapó önálló milíciák tagjai hajtották végre. Ezeknek a – sokszor külföldi harcosokból álló – milíciáknak a kordában tartása az új kormány számára igen nagy kihívást jelent.
The post Miközben a Nyugat kegyeit keresi, szorult helyzetében igyekszik lavírozni az új szíriai iszlamista vezetés first appeared on 24.hu.