Csütörtökön állt bíróság elé az 54 vádlott ellen folyó, több minisztériumot érintő korrupciós óriásper I. rendű vádlottja, dr. K. T., aki korábban idézés nélkül megjelent már az első ülésen, ahonnan ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint aztán a másodikról. (A perről röviden: a vádirat szerint 54 vádlott, közigazgatási és piaci szereplők, öt éven át, több mint száz uniós pályázatot és 25 milliárd forintot érintő korrupciós cselekményeket követtek el.)
Ahogy ezek után várható volt, az ő ügyében tartott előkészítő ülés feszült hangulatú volt, Oláh Gaszton eljáró bírónak többször is figyelmeztetnie kellett az eljárási és tárgyalótermi szabályok betartására K.-t – akit igazságügyi elmeorvosi szakértő is vizsgált, és áprilisra arra jutott, hogy büntethető –, egy ponton azt is kilátásba helyezte, hogy a távollétében tartják meg az ülést. Miután csaknem két órán át mondta beszédét, amely során kezdeményezte a kirendelt védője visszavonását, és jelezte, hogy újabb kizárási indítványt nyújt be az ügyben eljáró bíróval szemben, a bíró megvonta tőle a szót.
A bírói kérdésre a bűnösségét nem ismerte el, amikor Oláh Gaszton a jegyzőkönyvbe diktálta, hogy tagadta a vádat, azt mondta, ő nem tagadott. K. T. ügyében tárgyalás lesz majd (miután az előkészítő ülésen bűnösségüket beismerő vádlott-társai közül mindenki ítélete jogerős lesz). A perben már csak az LIII. rendű vádlott nem állt bíróság elé, az ő előkészítő ülését csak akkor tartják meg, ha az orvosszakértői vizsgálat arra jut, hogy egyáltalán lefolytatható vele szemben a büntetőeljárás.
Miután a vádlott nem hagyta, hogy a védője ismertesse a védelem indítványait, vele is szóváltásba keveredett. Ezután a bíró K. T.-t ismét, a per során már harmadszor is kivezettette a tárgyalásról.
Még ezt megelőzően, a tárgyalás elején ismertette az ügyész az úgynevezett mértékes indítványt. Eszerint ha most beismert volna, 10 év letöltendő börtönre, 10 év közügyektől eltiltásra, a kormánytisztviselői pályától végleges eltiltásra, 5,4 millió forint pénzbüntetésre, továbbá több mint 314 millió forint vagyonelkobzásra ítélték volna.
Amikor még beszélhetett, K. felolvasta az üggyel kapcsolatos, nagyjából harminc oldalon összefoglalt gondolatait. Beszélt a rogáni titkosszolgálatról – mellékesen megjegyezte, hogy régi fideszes, aki örül Rogán Antal korrupciós listáról lekerülésének –, kontextust figyelmen kívül hagyó értelmezésekről, politikai indíttatású provokációkról, anyagi és eljárásjogi súlyos, rendszerszintű hibákról, vitatta a törvényszék illetékességét (mondván, az Pest megyére terjed ki, az ügynek pedig semmilyen Pest megyei relevanciája nincs). A vádiratot egyszer az ügyészség bolondos vitaanyagának nevezte, máskor barlangrajzhoz hasonlította. Azt is mondta: „ha tehettem volna, idehívtam volna dr. Varga Zs. Andrást”, aki szerinte erről az ülésről is kirohant volna, mint a múlt heti jogászfórumról.
A letartóztatását jogellenesnek nevezte, szerinte az is kétséges, hogy hivatali személy volt-e, mondván, még munkaköri leírása sem volt a munkahelyén, „az úgynevezett minisztériumi állomáshelyen”. Amikor arról beszélt, hogy szemétkupacon ülünk, illetve az eredendő szemétségről, amire ez az ügy épül, a bíró közbeszólt, és ez a párbeszéd alakult ki:
– Mit szól ahhoz, hogy ezen a „szemétkupacon” már több mint tíz vádlott ellen születtek ebben az ügyben ítéletek?
– 1956 után is születtek ítéletek.
– Válogassa meg a szavait! Ez alapján ismét feljelenthetem.
Mi ez a per?
A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium több vezető állású munkatársa (főosztályvezető, több osztályvezető), egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai Tamás), továbbá Barta-Eke Gyula állami cégvezető, Palkovics László exminiszter bizalmasa is érintett lehet az ügyben.
A nyomozás során több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintjának sorsát, több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg. Az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és október óta közel húsz előkészítő ülést kellett tartani, ám még mindig nem állt minden vádlott a bíróság előtt.
Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.
A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett.
Az ügyről írt összes korábbi cikkünk itt olvasható.