„A Nyugat, ahogy ismertük, már nem létezik. A világ geopolitikailag is globálissá vált, és ma baráti hálózataink az egész világot behálózzák, ahogy a vámvitákról szóló vitában is látszik. Most számos állam- és kormányfővel tárgyalok a világ minden tájáról, akik együtt akarnak működni velünk az új rend kialakításában” Ezt mondta a Die Zeitnak adott interjújában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A hosszú interjúban arról is beszélt, hogy Donald Trump második elnöki ciklusa „történelmi változásokat” hozott, Európának ezért most egységesen, gyorsan és pragmatikusan kell válaszolnia a kihívásokra, legyen szó az ukrajnai háborúról, a transzatlanti kapcsolatok átalakulásáról vagy a Trump-féle vámháborúról.
„A változások történelmiek. Az EU főként befelé tekintve fejlődött: nyitott belső határokat, egységes piacot, közös valutát és szabad mozgást hoztunk létre. Feltételeztük, hogy a gazdasági és politikai szabadság előbb-utóbb összeér, és ez egyesíti az embereket. Amikor 1990-ben leomlott a fal, a történelem végét hirdették. Most a történelem visszatért, és vele együtt a geopolitika is. Amit világrendnek gondoltunk, az most világrendetlenséggé válik, nem utolsósorban Kína és az Egyesült Államok hatalmi harca, de természetesen Putyin imperialista törekvései miatt is. Ezért van szükségünk egy új, kifelé is nyitott, aktív Európai Unióra, amely részt vesz az új világrend formálásában.”
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy ezért az EU megerősíti védelmi képességeit és versenyképességét, példátlan, 800 milliárd eurós katonai beruházási csomagot indítva. Azt is elmondta, hogy készek akár az amerikai digitális szolgáltatásokra is vámokat kivetni, ha az USA további kereskedelmi akadályokat állít, és minden ellenlépés az asztalon van. Szerinte amúgy nem járt rosszul a kontinens.
„Nagy barátja vagyok az Egyesült Államoknak, meggyőződéses atlanti. Hiszem, hogy az amerikaiak és európaiak barátsága megmarad. De az új valóság része, hogy sok más állam is közeledni akar hozzánk. A világkereskedelem 13%-a zajlik az Egyesült Államokkal. Ez sok, de a maradék 87% más országokkal történik. Mindannyian kiszámíthatóságot és megbízható szabályokat akarnak. Európa ezt tudja nyújtani. Most kell ezt a lendületet kihasználnunk, hogy új piacokat nyissunk vállalatainknak, és minél szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki a hasonló érdeklődésű országokkal.”
Von der Leyen kiemelte, hogy Európa ereje a szolidaritásban, a társadalmi igazságosságban és a középosztály erejében rejlik – szemben az Egyesült Államokban tapasztalható szélsőséges társadalmi különbségekkel. Szerinte az EU továbbra is békeprojekt: „Nincsenek haverjaink és nincsenek oligarcháink, nem támadjuk meg szomszédainkat, nem büntetjük őket. Épp ellenkezőleg: tizenkét ország várakozik arra, hogy csatlakozhasson az EU-hoz, ami 150 millió embert jelent.”
A Bizottság elnöke szerint Európa nemcsak gazdasági, hanem értékközösség is, ahol a demokrácia, a társadalmi mobilitás, az oktatás és a környezetvédelem kiemelt jelentőségű. Von der Leyen úgy véli, hogy a válságokból mindig megerősödve került ki az EU, és továbbra is képes lesz vezető szerepet vállalni a világban.