Egy 2024-es EKB-véleményezésre gondolhatott Kósa Lajos, amikor az MNB-ügy miatti politikai felelősséget hárító más fideszes politikusokhoz hasonlóan azt állította, hogy az Európai Központ Bank miatt nem tudták megakadályozni a közpénzek eltüntetését.
Az EKB HVG-nek küldött válasza alapján azonban szó sem volt az újraszabályozás akadályozásáról, erre az Európai Központi Banknak nem is lenne illetékessége, hiszen a nem euróövezeti tagállamoknak legfeljebb nem kötelező érvényű javaslatokat tehet. Az EKB a jegybanktörvény tervezett módosításánál ráadásul csak kisebb kiegészítést javasolt, a Fidesz maga döntött úgy, hogy mégsem nyújtja be a törvénytervezetet – írja a HVG.
„Mi évekkel korábban kezdeményeztük azt, hogy a jegybank felügyelőbizottsága tudja vizsgálni a jegybank alapítványait is. Ezt egyébként az Európai Központi Bank elutasította, tehát ezt megtiltotta. Tehát tulajdonképpen semmilyen eszköz nincs, nem is volt arra nézve, hogy az Európai Központi Bankkal szembemenjünk, ezért sajnos a jegybank függetlenségét nem lehetett semmilyen módon, még vizsgálatokkal sem sérteni”
– mondta Kósa Lajos néhány napja, amikor egy fórum után arról kérdeztük, hogy milyen politikai felelősséget érez az MNB-alapítványok kétes ügyeiért, és miért nem csinált semmit a Fidesz az elmúlt években.
Elsőre nem igazán volt világos, hogy Kósa milyen évekkel ezelőtti kísérletről beszél, amiben szerinte a Fidesz megpróbálta saját korábbi törvényét módosítva erősíteni az ellenőrzést, de Brüsszel (pontosabban Frankfurt, ahol az EKB működik) ezt fondorlatosan megakadályozta.
Az EKB mostani válasza alapján Kósa nem egy évekkel ezelőtti, hanem csak a 2024-es, később visszavont kormánypárti törvényjavaslatra gondolhat, legalábbis az Európai Központi Bank szerint csak ez járt náluk az MNB-alapítványokkal kapcsolatban. Ekkor azonban a válaszuk szerint nem is tilthattak meg semmit, ráadásul, mint a HVG írja, az EKB „mindössze annyit tanácsolt, hogy legyen világos, hogy a felügyelőbizottság nem korlátozhatja a bank kiadásait oly módon, ami az alapvető feladatainak ellátását veszélyezteti”. A fideszes törvényjavaslatot később a kormánypárt visszavonta.
A Fidesz kilenc éve mindent megtett azért, hogy még kevésbé legyen átlátható a rendszer: egy bírósági döntéssel szembemenve törvénybe foglalták, hogy a jegybanki alapítvány pénze nem közpénz. A törvényjavaslat egyik arca Kósa Lajos frakcióvezető volt, aki akkor hosszan magyarázta, hogy „az alapítványi pénz alapítványi pénz”, amihez már semmi köze annak, aki oda berakta. Kósa akkori nyilatkozata a magyar politikai folklór el nem idegeníthető részévé vált – végül azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közpénzmentesítő törvényt.
Matolcsy György jegybankelnök távozása után az Állami Számvevőszék bejelentette, hogy a jegybanki alapítvány és a kapcsolódó cégháló vizsgálata után feljelentést tett az MNB-s alapítvány gazdálkodása miatt. A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz az ügyben.