Amikor belépünk a Budaörsi Latinovits Színház nézőterére, úgy tűnik, mintha a díszletépítés közepébe csöppennénk. A színészek és a színház dolgozói tologatják ide-oda a rikítóan sárga díszletelemeket, lazán beszélgetnek egymással, szöveget olvasnak, mászkálnak fel-alá, nem nagyon zavartatva magukat attól, hogy közben a teremben helyet foglal a közönség. A színpad sárgába borulásán túl az első, ami kiszúrja a szemünket nem Cyrano méretes orra, hanem a színpadból kinyúló masszív kifutó: az első pár sorból számos szék került ki, hogy ez a látványelem helyet kapjon, de nem hiába.
Böröndi Bence és Koós Boglárka (fotó: Borovi Dániel)
A Cyrano de Bergerac Budaörsön ugyan nem interaktív színház – ennyire azért nem vonja be a közönséget –, mégis a lehető legközelebb akarja hozni az előadást a nézőkhöz. A kifutón a színészek egyenesen közénk sétálnak, de nem állnak meg ennyinél: belakják az egész nézőteret, fel-alá mászkálnak a színpadról, sokszor szó szerint a nézők orra (bocsánat, ez most nem orros poén) előtt játszanak.
És még arra is gyakran emlékeztetnek minket, hogy valójában színházban vagyunk egy előadás nézőiként. Még azt is önironikusan megjegyzik, hogy ez nem is igazi színház, csak egy művház saját színpaddal, és különben is, Budaörs túl messze van a fővárostól. Vagy olykor akár az a luxus is belefér, hogy
egy drámai jelenet közepén a színészek hirtelen megállnak, mintha elrontanák a szöveget, aztán egy rövid eszmecsere után folytatják a darabot, mintha mi sem történt volna.
Pelsőczy Réka rendezésének erejét az adja, hogy ezek a rendszeres kikacsintások és közjátékok nem gyengítik a drámát, a poénok és az önirónia nem rántanak ki bennünket a történetből. A Cyrano de Bergerac váza – és ez az előadás – van annyira erős, hogy ezt is elbírja.
Böröndi Bence és Fröhlich Kristóf (fotó: Borovi Dániel)
Miről szól a Cyrano de Bergerac?
Cyrano, egy rendkívül tehetséges, de hatalmas orra miatt gátlásos költő, kardforgató és katona. Titokban szerelmes unokatestvérébe, Roxane-be, de úgy látja, külseje miatt esélytelen nála. Roxane közben a jóképű, de kevésbé szellemes Christianba szeret bele. Cyrano, aki segíteni akar, Christian nevében kezd szerelmes leveleket írni, így Roxane beleszeret a levelek mögött rejtőző lélekbe – nem tudván, hogy az valójában Cyrano. Christian elesik a háborúban, Roxane pedig elvonul a világ elől. Évekkel később Roxane rájön az igazságra – hogy mindig is Cyrano lelkébe volt szerelmes, csakhogy már túl későn. A történet a szépség, a művészet, az önfeláldozás és az igaz szerelem témáit boncolgatja.
És nincs szükségük Cyrano nagy orrára sem: a mű leghíresebb látványeleme kizárólag szóban van jelen, Böröndi Bence műorr nélkül játssza a szerepet, és erről még egy poént is elsütnek nekünk. Ha pedig amúgy is megemlítettem a nevét, ragadjunk is le nála egy kicsit. A Latinovits társulatának tagja lehet, hogy még nem sztár, de a Cyrano de Bergerac címszerepében látva azt kell mondjam, hogy ez csak idő kérdése.
Montfleury szerepében Takács Zalán (fotó: Borovi Dániel)
Böröndi olyan energiákkal, lendülettel és üdítő nyersességgel játszik, hogy a fiatal Nagy Zsoltot juttatta eszembe: Cyranojában egyszerre van jelen az elemi vadság és az érzékeny, hatalmas szív: amikor a színpad közepén áll, szinte nem is lehet másra figyelni
, pedig Fröhlich Kristóf Christianként és Koós Boglárka Roxane-ként is a legjobbjukat hozzák. Böröndi játéka üdítő élmény, egy nagy tehetség elemi erejű színpadra robbanása, és ehhez a tehetséghez biztos alapot nyújt a Cyrano, aminek Pelsőczy Réka egy új, Martin Crimp által írt adaptációját keltette életre.
Crimp Londonban nagy sikerrel játszott verziója Závada Péter fordításában és átdolgozásában került színpadra Budaörsön, és mivel a darab számos aktuális utalást és poént tartalmazott, ezek mindegyikét átváltoztatták egy magyar közönség számára is releváns verzióra, melyek közül talán a BookTok-os és irodalmi kávézós kiszólások örvendtek a legnagyobb sikernek a közönség körében. A mű verses nyelvezete részben slam poetryvé változott, amibe olyan slammerektől és költőktől emeltek be vendégszövegeket, mint Simon Márton, Kemény Zsófi, Szabó T. Anna, Balla Gergely, Beton.Hofi és Oriza, és ezek tökéletesen illeszkednek a mű szövetébe.
Ilyés Róbert a Cyrano de Bergerac színházigazgatója (fotó: Borovi Dániel)
Pelsőczy Cyranoja rendkívül sűrű szövésű, komplex darab, de a rendezés bravúrjának köszönhetően egy percre sem veszít a könnyedségéből, és minden mellékvágány és kikacsintás ellenére megőrzi Rostand művének lényegét és érzelmi töltetét is.
A sztori ugyan szándékosan kortalan lett – erre a jelmezválasztásban is odafigyeltek –, ugyanakkor pont annyit őrzött meg a darab születésének korából, hogy az sem tűnt el belőle teljesen. A Budaörsi Latinovits Színház egyik legsikerültebb, legemlékezetesebb, legenergikusabb előadása készült most el, amiért bőven megéri kizötyögni a 40-es busszal a Móriczról.
A Cyrano de Bergerac előadásai megtekinthetők a Budaörsi Latinovits Színház műsorán.
The post Orrban az igazság – A Budaörsi Latinovits Színház slam poetrys Cyrano-adaptációját látni kell! first appeared on nlc.