Bár a kormányközeli Századvég Kutatóközpont nem a nyilvánosság számára készítette a felmérést, amiben arra jutottak, hogy „a szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra enged következtetni”, a „félidős felülvizsgálat előkészítésének megalapozó elemzése” című dokumentum eljutott a Népszavához. A lap azt írja, az elemzés célja a Magyarországon megvalósuló, uniós finanszírozású programok félidős felülvizsgálatának támogatása a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan.
„2010 és 2016 között a képesítés nélküli tanárok aránya az általános iskolákban és a gimnáziumokban számottevően nem változott, azonban ezt követően az indikátor értéke a megfigyelt tantárgyak esetében (természettudományi tárgy, matematika, idegen nyelv) folyamatosan nő” – olvasható a kormánypárti elemzésben, amiben azt is elismerték, hogy bár Magyarországon kedvező az egy tanárra jutó diákszám aránya, de emögött is a képesítés nélkül tanító tanárok magas száma állhat.
Vagyis hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy tantárgyat – például matematikát, fizikát, kémiát –, hogy bár van pedagógiai képesítésük, de nem abból a tantárgyból, amit azért kell tanítaniuk, mert vagy nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégájuk.
Az elemzés nem tartalmaz konkrét számokat, de a megállapításokat a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont által tavaly publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány adataira alapozták.
Utóbbi szerint az általános iskolákban az idegen nyelvet képesítés nélkül tanítók aránya a 2010-ben mért 3 százalékról 2022-re a háromszorosára, 9 százalékra nőtt, míg a természettudományi tárgyakat tekintve 4-ről 11 százalékra, a matematika esetében pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt az arány.