Barack Obama, a Yale és más egyetemek is támogatásukról biztosították a Harvardot, miután a Trump-kormány bejelentette: 2 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást von meg az intézménytől – írja a Guardian. Az elit egyetem elutasította a kormány „egyetemi szabályozásra” irányuló kísérletét, amit jogszerűtlen beavatkozásnak tartanak.
A konfliktus hétfő este mélyült el, miután a Harvard nemet mondott a Trump-adminisztráció fokozódó követeléseire, amiket a Fehér Ház az antiszemitizmus elleni fellépésként hirdet. A követeléseket Trumpék még pénteken küldték el egy levélben az egyetemnek, amikben azt követelték az egyetemtől, hogy
csökkentse a hallgatók és az oktatók befolyását az egyetem ügyei felett,haladéktalanul jelentsék a szövetségi hatóságoknak a szabálysértést elkövető külföldi hallgatókat,biztosítsa, hogy minden tanszéken többféle világnézet jelenjen meg.
Oktatók és jogvédők azonban úgy látják: ezek a lépések az akadémiai szabadság aláásására irányultak. Alan Garber, a Harvard elnöke arról beszélt, hogy
„egyetlen kormány sem írhatja elő, hogy magánegyetemek mit tanítsanak, kit vegyenek fel vagy alkalmazzanak, és milyen kutatási irányokat kövessenek.”
A Trump-kormány válaszul többéves, összesen 2,2 milliárd dollár értékű támogatást fagyasztott be, valamint 60 millió dollár értékű szerződést is visszavont a Harvardtól. Trump a Truth Social platformján többek között azt írta hogy „talán el kellene venni a Harvard adómentességét, és politikai szervezetként kellene adóztatni.”
A támogatás befagyasztása után a Harvard diákjai és oktatói, valamint cambridge-i lakosok és a város egyes vezetői egy „Stand Up Harvard” nevű tiltakozást is szerveztek a Cambridge Common parkba, tiltakozásul Trump döntése ellen. A Yale Egyetem 876 oktatója levélben szólította fel vezetését, hogy álljanak ki a Harvard mellett, és utasítsák vissza a szövetségi kormány nyomásgyakorlását. „Az amerikai egyetemeket rendkívüli támadások érik, amik alapjaiban fenyegetik a demokrácia elveit, így a szólás-, egyesülési és akadémiai szabadságot” – írták.
Más elitegyetemek azonban, mint a Princeton és a Columbia, ahol 2024-ben palesztinpárti tüntetések zajlottak, már belementek a Trump-adminisztráció által diktált feltételekbe, például maszkviselési tilalomba, épületen belüli demonstrációk tiltásába, illetve a közel-keleti tanulmányok átalakításába.
Barack Obama, korábbi amerikai elnök egy közleményében azt írta,
„A Harvard példát mutatott más felsőoktatási intézményeknek azzal, hogy visszautasította az akadémiai szabadság elfojtására irányuló jogszerűtlen és ügyetlen kísérletet, miközben konkrét lépéseket tett azért, hogy minden hallgató számára biztosítsa az intellektuális kíváncsiság, az érdemi vita és a kölcsönös tisztelet légkörét. Reméljük, hogy más intézmények is követik ezt a példát.”
Az American Association of University Professors jogásza, Rachel Goodman szerint „a Trump-kormány nyíltan törvénytelen módon próbálja rávenni az egyetemeket, hogy lemondjanak kutatási és tanítási szabadságukról, valamint a véleménynyilvánítás jogáról.” Trump oktatási minisztere, Linda McMahon ugyanakkor a Wall Street Journalnak arról beszélt, hogy „ha egyetemek szövetségi támogatást vesznek fel, akkor jogunk van elvárni, hogy betartsák a szövetségi törvényeket.” Szerinte azonban nem céljuk az akadémiai szabadság vagy a békés tiltakozás korlátozása.
A Fehér Ház szóvivője, Kush Desai szerint az antiszemitizmus elleni munkacsoport „egyedül az antiszemitizmus elleni fellépés miatt jött létre”. Mint mondta: „Az antiszemita tüntetők által elfoglalt egyetemi épületek nemcsak a zsidó amerikaiakat sértik, de ellehetetlenítik a kutatást és tudományos munkát is.” A kormány eddig több mint 11 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást fagyasztott be legalább hét egyetem esetében, „ideológiai foglyul ejtés” elleni harc címén. Legalább 300 diák és kutató vízumát vonták vissza.
Az MIT elnöke, Sally Kornbluth szerint csak az elmúlt héten kilenc MIT-hallgató vízumát vonták vissza, ami súlyosan veszélyezteti az Egyesült Államok tudományos versenyképességét.