Elképesztően fontos része az életünknek az alvás, amely napunk harmadát tölti ki. Nemcsak fontos, de elengedhetetlen is: aki nem alszik, az nemes egyszerűséggel meghal. Ez persze nagyon ritka, az azonban már kevésbé, hogy alvásra nem megfelelő idő jut. Kivel ne fordult volna már elő, hogy egy éjszakába nyúló munka, egy újszülött érkezése vagy éppen a vállára nehezedő gondok miatt jóval kevesebbet aludt? Ezzel nincs különösebb probléma akkor, ha az alváshiány csak rövid ideig áll fenn. Ha azonban tartósan kevesebbet alszunk annál, mint amit a szervezetünk igényelne, komoly problémák merülhetnek fel.
De mennyi az elég?
Az átlagos alváshossz Európában 7-7,5 óra, ám az, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, egyénenként eltérhet. Sokat számít, hogy ki milyen élethelyzetben van és milyen életvitelt folytat. Lehetnek olyan időszakok az ember életében, amikor az alvás nem élvez prioritást: vizsgaidőszak, valamilyen betegség, pedig ilyenkor éppen a szokásosnál több alvás segíthet átlendülni a nehézségeken.
Vannak olyan szerencsések, akik szervezetének alapból kevesebb alvás is elég: 6-7 óra alvás mellett is képesek koncentrálni és boldognak, kreatívnak és jókedvűnek érzik magukat. Ha ez így van, az azt jelenti, hogy számukra a kevesebb alvás is elég. Szakértők azt javasolják, hogy ilyenkor ne görcsöljenek azon, hogy nem aludtak eleget. Az alvásigény egyébként csecsemőkorban a legnagyobb. Az igény persze rohamosan csökken: felnőttkorra az átlagos alvásigény napi 7–8 óra körüli.
A krónikus álmatlanság, kialvatlanság népbetegségnek tekinthető hazánkban. Ez azzal is jár, hogy ingerültek, türelmetlenek, fáradékonyak vagyunk, és a tartósan kevés alvás koncentráció- és figyelemzavarhoz is vezethet. Az immunrendszer fokozatos gyengülésével a betegségek iránti fogékonyságunk is fokozódik.
Ha tíz, vagy még több óra alvás mellett is fáradtak, kialvatlanok, kedvetlenek vagyunk, akkor az azt jelzi, hogy rossz minőségű az alvásunk. Ha ez huzamosabb ideig (több, mint egy hónapon keresztül) áll fenn, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Ha ezt nem tesszük, a hónapokig, évekig fennálló tartós alvászavar sok betegség kockázatát megnöveli. Fontos leszögezni, hogy a tartós, rossz minőségű alvás csak szakember segítségével kezelhető.
Mutatjuk, milyen betegségek kialakulását eredményezheti a tartós alváshiány!
Kutatások igazolják, hogy közel 50 százalékkal nő a szívbetegségek, így a szívinfarktus kockázata, ha valaki tartósan keveset alszik. A kevés alvás okozhat magas vérnyomást, sőt a stroke kockázatát is növeli.
Az immunrendszer gyengüléséhez is vezethet, ha nem szánunk elég időt az alvásra. A legyengült immunrendszer pedig nehezebben küzd meg a betegségekkel, így előfordulhat, hogy ha nem alszunk eleget, gyakrabban dönt le a lábunkról vírusos betegség. Krónikus fájdalmak is egyre többször gyötörhetnek minket, ráadásul a kialvatlan szervezet fájdalomtűrése is csökken.
Állatkísérletek bizonyítják, hogy a krónikus alváshiánytól szenvedő patkányok csontsűrűsége erősen lecsökken. Szakemberek szerint ez nagy valószínűséggel az emberekre is igaz: ha keveset alszunk, jobban veszélyeztet minket a csontritkulás. Csontjaink nem tudnak olyan hatékonyan regenerálódni, mint amikor kipihenjük magunkat.
Többet eszik, ha keveset alszik? Nem véletlenül. A kevés vagy rossz alvás következtében ugyanis az étvágyat szabályozó hormonok egyensúlya felborulhat. A leptin a jóllakottságérzetért felelős: ha a szintje csökken, éhesek leszünk, esetleg falásrohamok is ránk törhetnek. Ezzel egyidejűleg emelkedik a zsírsejtekben termelődő ghrelin nevű hormon mennyisége, ami azt közvetíti az agynak, hogy a szervezetnek több zsírból származó kalóriára van szüksége. Ez megint csak fokozza az éhségérzetet, ami nassoláshoz, az pedig hízáshoz vezethet. Nem véletlen, hogy a tartós kialvatlanság elhízáshoz vezethet, és növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is.
A tartósan elégtelen alvás stresszkezelési problémákat is okozhat, ráadásul a kialvatlanságtól szorongóvá, depresszióssá válhatunk. Pánikrohamok szintén előfordulhatnak annál, aki a szükségesnél kevesebbet alszik, a kevés alvás miatt ugyanis több stresszhormon termelődik a szervezetben. A szorongás nagymértékben rontja az életminőséget, a kedélyállapotunkat és a teljesítőképességünket. A stressz a társas kapcsolatainkat ugyancsak negatívan befolyásolja, az állandó ingerlékenységre pedig akár a párkapcsolatunk is rámehet.
Kimutatták azt is, hogy minél kevesebbet és rosszabb minőségben alszik valaki, annál inkább csökken a libidója. Az elégséges pihenés, megfelelő mennyiségű alvás egyik alapvető feltétele a kiegyensúlyozott nemi vágynak.
Vény nélkül kapható gyógyszer
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
The post Komoly betegségek kialakulását kockáztatjuk, ha tartósan nem alszunk eleget first appeared on 24.hu.