Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenötödik módosítását. A javaslatot a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői támogatták. A parlamenti, illetve utcai tiltakozások dacára azt Sulyok Tamás államfő már alá is írta, a Magyar Közlönyben kihirdették, néhány kivételtől eltekintve április 15-től hatályos az Alaptörvény tizenötödik módosítása, amely a hivatalos indoklása szerint is több kérdésben szembe akar menni a nyugati világban megfigyelhető tendenciákkal, a nemzeti identitás, szuverenitás védelme érdekében. Sok meglepetés nincs, a módosítás megfelel az Orbán Viktor évértékelőjében megfogalmazott elvárásoknak.
Megteremtik a lehetőségét, hogy külön szabályozás alapján felfüggeszthető legyen a magyar állampolgárság.
A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. A felfüggesztéssel érintett személy a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát. Tilos a csoportos felfüggesztés.
A tizenötödik módosítás megerősíti, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet.
Az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását.
A család, mint a társadalom alapegysége a férfi és nő természetes kapcsolatára épül, amelyből az új nemzedék születik.
A gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása érdekében az állam kiemelt felelősséggel tartozik azért, hogy a jövő generációk egyértelmű és kiszámítható jogi és erkölcsi környezetben nőjenek fel. Ennek megfelelően a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását, ezzel megőrizve a család intézményének stabilitását és a társadalmi rend biztonságát.
A gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga alapvető jogok ütközése esetén – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
A kábítószerek előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos. A módosítás után megmaradt a szabad mozgáshoz való jog, de azzal a kikötéssel, hogy
a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.
Kódolható, hogy a módosítás több pontja sérti a nemzetközi jogot. Az is biztos volt, hogy Sulyok Tamás ennek dacára aláírja, hiszen már a Pride miatt módosított gyülekezési törvényt is eleve úgy hagyta jóvá, hogy annak egyes pontjai – az alkotmánymódosítással összhangban – 2025. április 15-én lépnek hatályba. Az államfőnek választott volt alkotmánybírónak ezúttal sem voltak alkotmányos aggályai, noha a módosításnak van olyan eleme is, amely egyszerűen csak eltagadja a jelenlegi tudományos tényeket, sérti az interszexuális emberek méltóságát. A beiktatásakor Sulyok Tamás arról beszélt, hogy a nemzetet akarja szolgálni, az emberek méltóságának védelmezője kíván lenni, elnökként is a jog lesz az iránytűje, a nemzet egységét nem engedi megbontani.
The post Alapjog, méltóság, szuverenitás: mától minden más first appeared on 24.hu.