Mióta elnökké választották, Donald Trump egyik nünükéje, hogy megszerezze a most dán fennhatóság alatt álló Grönlandot. A sziget gazdasági és stratégiai értéke ugyanis folyamatosan nő, ahogy a klímaváltozás hatására megolvad a sarkvidéki jég, emellett „Grönland mérete – 836 330 négyzetmérföld [2,17 millió négyzetkilométer] – egyben lehetőséget kínál Trumpnak, a korábbi manhattani ingatlanfejlesztőnek, hogy megkösse a történelem egyik legnagyobb ingatlanügyletét”, ahogy a New York Times cinikusan megjegyzi. A lap most a birtokába került belső feljegyzések alapján ír arról, mik Trump új tervei Grönland bekebelezésére.
„Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság, sőt a nemzetközi biztonság érdekében, és minden érintettel együtt dolgozunk, hogy megpróbáljuk megszerezni. Így vagy úgy, ezt a célt fogjuk érni” – idézik az elnök márciusi kongresszusi beszédét.
Az így vagy úgy lehetséges módjairól azt írja a lap: annak ellenére, hogy Trump utalt az esetleges erőszak alkalmazására, a nemzetbiztonsági tanács ülésein soha nem vették komolyan a katonai lehetőségeket. A meggyőzést helyeznék a fókuszba a kényszer helyett, és egy PR-tervet készítettek, amely célja Grönland 57 000 lakosának meggyőzése arról, hogy kérjék csatlakozásukat az Egyesült Államokhoz.
A lap egy forrása szerint Trump tanácsadói arról beszéltek, hogy reklám- és közösségi médiakampányokat használhatnak a sziget közvéleményének befolyásolására. A fehér házi reményeket táplálja, hogy a márciusi választásokon a gyors függetlenséget és az Egyesült Államokkal való szorosabb kapcsolatokat pártoló ellenzéki politikai párt végzett a második helyen – igaz, csak a szavazatok negyedével.
Trump tanácsadói már meg is kezdték a grönlandiak puhítását azzal érvelve, hogy Dánia rossz gazdája a szigetnek, hogy csak az Egyesült Államok tudja megvédeni azt Oroszország és Kína behatolásától, és hogy Amerika segíteni fog a grönlandiaknak „meggazdagodni” (a dánok által most adottnál nagyobb támogatást nyújtanának a szigetnek). A Trump-kormányzat arra is emlékezteti Grönlandot, hogy az Egyesült Államok korábban is megvédte: az elnök 90 másodperces videót tett közzé a közösségi médiában, amelyben ünnepli azon amerikai csapatok „vérét és bátorságát”, akik a második világháború alatt a szigeten foglaltak állást, hogy megakadályozzák a náci inváziót.
A mosolydiplomácia sikerei ennek ellenére egyelőre enyhén szólva is visszafogottak. Amikor például J. D. Vance alelnök és felesége március végi grönlandi látogatása előtt amerikai kormányhivatalnokok házról házra jártak a sziget fővárosában, Nuukon, senkit nem találtak, aki hajlandó lett volna Usha Vance-et fogadni. A delegáció végül csak az amerikai támaszpontot látogatta meg, ahol az alelnök arról beszélt, hogy a szigetet amerikai ellenőrzés alá kellene vonni, amin ki is akadt a dán kormány.