A tatárjárás krónikáját a magyar történelem legvéresebb lapjaira írták. A modern kor történészei sokáig nem hitték a korabeli írástudók szavát, a túlélők visszaemlékezéseit túlzásnak tartották egész régiók kiirtásáról, mészárlásról, kannibalizmusról, rabláncon elhajtott tömegekről. Az elmúlt évtizedekben aztán sorra kerültek elő a tárgyi bizonyítékok, a leletek nyomán pedig ma már tudjuk:
Számokat nem ismerünk, a pusztítás nyomaiból viszont arra következtethetünk, hogy a tatárjárás egy éve során, 1241-1242-ben hazánk lakosságarányosan nagyobb veszteséget szenvedett, mint a két világháborúban összesen.
Élet-halál harc, amit megnyertünk
A legújabb kutatások emellett bebizonyították, hogy a tragédiáról meglévő tudásunk, a tankönyveinkben található információk hiányosak és egysíkúak, zanzásítva egy tehetetlen uralkodó ballépéseiről, pánikszerűen menekülő népről beszélnek. Eszerint a mongol igát valójában azért úsztuk meg, mert a távoli Karakorumban meghalt minden mongolok nagykánja, a magyarországi hadjáratot vezető Batu pedig lóhalálában futott haza, hátha elfoglalhatja a trónt. Az igazság ezzel szemben az, hogy
Nyilván nem győztük le a Mongol Birodalmat, serege azonban dolgavégezetlenül távozott. Erről szól A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című könyv, írója Bihari Dániel, a 24.hu munkatársa, szerkesztői Dr. Laszlovszky József középkorkutató, történész, régész, a Közép-Európai Egyetem professzora, és Dr. Nagy Balázs történész, az ELTE BTK Középkori Történeti Tanszék vezetője.
Adrián Zoltán / 24.hu Laszlovszky József, Bihari Dániel, Nagy Balázs
Érdemes lenne átértelmezni a tankönyveket
Néhány éve számos intézményt és megannyi, különböző tudományterületet képviselő tudósból kutatócsoport alakult, amely 2018-2024 között új szemléletmóddal vette teljeskörű vizsgálat alá a magyarországi tatárjárást. Eredményeik annyi újdonsággal árnyalják egyik legnagyobb nemzeti tragédiánkról meglévő tudásunkat, hogy a tankönyvek átértelmezése is indokolt. A kötet alapja a 24.hu-n megjelent cikksorozat, amelyben a kutatócsoport 13 tagjával készült beszélgetések során vettük végig a tatárjárás krónikáját, a könyvben szövegben is kiegészítve, számtalan korabeli forrással, képpel, ábrával és csak itt látható térképpel gazdagítva.
A legújabb kutatási eredmények, bizonyítékok alapján mutatjuk be a tragikus és hősies, nem egyszer sikeres ellenállást, a pusztítást, kannibalizmust, elmés cseleket, ezek hátterében pedig a mongolok motivációit, céljait és világhódító sikerük titkát. Tényeket, amelyekkel valószínűleg nem találkoztunk az iskolában, a teljesség igénye nélkül:
Maguk a mongolok a valaha vívott legkeményebb összecsapásaik között tartják számon a Magyar Királyság ellen vívott muhi csatát, egy ponton már a visszavonulást fontolgatták.
IV. Béla ügyes csellel menekült meg a vereség után, a sikerhez öccse, Kálmán herceg önfeláldozása is hozzájárult.
A tatárok sokszor bizonyított körvadászat és cunami taktikájukat kombinálták ellenünk.
Sok falu népe nem hagyta magát, elkeseredett harcot vívott megerődített templomára támaszkodva.
Két eredeti helyszínen is látogatható olyan apró korabeli erődítmény, ahol az ott lakók küzdöttek és meghaltak.
Királylányok haltak meg a viszontagságok miatt.
IV. Béla írta le először, hogy Magyarország a keresztény Európa keleti védőbástyája.
A mongolok az erős védelem miatt tudtak csak akkor átkelni a Dunán, amikor az befagyott.
Batut nem érdekelte a kánválasztás, a tatárok nem ezért vonultak ki az országból.
A pusztítás mértékéről nemcsak csontok és épületmaradványok, hanem aranykincsek és településnevek is beszélnek.
Ma, a 21. században is lehet újat és érdekeset mondani egy 800 éve történt eseménysorról, a magyarság egyik legnagyobb tragédiájáról. A tatárjárás: Magyarország élet-halál harcát online is megrendelhető az Animuskonyvek.hu-n, és április 11-étől a könyvesboltokban is kapható.
A kötet május 7-ei bemutatóján az íróval, Bihari Dániellel, a 24.hu újságírójával és a szerkesztőkkel, Dr. Laszlovszky József régésszel és Dr. Nagy Balázs történésszel Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője beszélget a budapesti Magvető Caféban. Az esemény bárki számára szabadon látogatható, a helyszínen a könyvet is megvásárolhatod és az alkotókkal is dedikáltathatod.
Adrián Zoltán / 24.hu
The post Megjelent a könyv, ami átírja a történelemkönyveket first appeared on 24.hu.