A Központi Statisztikai Hivatal második közlésével megerősítette az első becslés végén közzétett adatokat a hazai ipari termelésről. Vagyis februárban éves alapon a nyers adat szerint 8,7, munkanaphatástól megtisztítva pedig 8 százalékkal esett vissza a termelés, januárhoz képest pedig 1,3 százalékos volt a csökkenés mértéke. Ezzel az ágazat teljesítménye többéves mélypontra került, hiszen a 2021-es év átlagához mérten 7,1 százalékos az elmaradás, ilyen nagy differenciára pedig 2021 óta nem volt példa.
A most közzétett részletes adatokból az is látható, hogy a magyar gazdaság húzóágazatai finoman szólva sem remekeltek:
a feldolgozóipari termelés 28 százalékát adó járműgyártás 10,4 százalékkal esett vissza, a 12 százalékos súlyú élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,8 százalékkal csökkent,a 10 százalékot adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,6 százalékkal csökkent, a 8,9 százalékos súlyú villamos berendezés gyártása 24 százalékkal maradt el az előző évitől, ezen belül az akkumulátor, szárazelem gyártása 37 százalékkal zuhant.
Utóbbi, vagyis az akkugyártás különösen fájó pontja lehet az Orbán-kormánynak, amely talán minden más országnál sokkal gyorsabban kezdte el kiépíteni az akkumulátorgyártó kapacitásokat az országban. Pedig – mint azt ma már láthatjuk és tudhatjuk – a zöld átállás az autózásban sokkal lassabban halad, mint azt a kezdetekkor remélni lehetett.
Magyarországon 2021 decembere és 2023 októbere között volt egy látványos felfutás az akkumulátor- és szárazelemgyártás termelési értékét nézve, azóta viszont meredek leépülés jött. A 2023. októberi 325 milliárdos havi termelési érték mostanra, 2025 februárjára már kevesebb, mint a fele, 141 milliárd forint. Ráadásul ez is úgy jött össze, hogy tavaly decemberben mélyponton volt a termelési érték, amihez képest januárban és majd februárban is sikerült növelni a termelést.
Mielőtt azonban örömtüzek gyúlnának, hogy túl van az ágazat a mélyponton, érdemes megjegyezni, hogy pontosan ugyanez a forgatókönyv volt 2024 elején is: a január és a február emelkedést hozott, a március viszont már egy masszív zuhanást, ami után gyakorlatilag megállíthatatlan lejtmenet kezdődött. Így nagyon érdekes lesz majd a május elején megjelenő adatsor, amelyben már utalhat a KSH az akkumulátor-, szárazelemgyártás teljesítményére.
Jelenleg tehát pont annyit tud az ágazat, mint 2022 áprilisában, amikor még sokkal kevesebb kapacitás volt kiépülve és üzembe állítva. Ez 3 éves mélypontnak felel meg.
Ezen a helyzeten ronthat tovább Donald Trump vámháborúja. Most ugyan 90 napra felfüggesztette a 10 százaléknál nagyobb vámok hatályba lépését, de amennyiben az eredetileg bejelentett forgatókönyv valósulna meg, az a magyar gazdaság számára is súlyos negatív hatásokkal járhat, hiszen egy exportvezérelt, járműgyártásra alapuló gazdaságról van szó.
A kilátások sem fényesek
Azt, hogy egyelőre nem látszik a fordulat jele, nemcsak a nemzetközi gazdasági hírekből lehet sejteni, a KSH közlése is alátámasztja azt.
Az új rendelések állománya tavaly februárhoz képest 26 százalékkal esett vissza, aminél nagyobb zuhanásra 2021 januárja óta (eddig érhető el visszamenőleg adat a KSH táblázatában) nem volt példa.
Az eddigi mélypontot 2024 májusában regisztrálta a statisztikai hivatal, akkor 16,8 százalékos volt a csökkenés mértéke. Az ágazatokat tekintve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban egészen brutális, 63 százalékos (!) volt a zuhanás februárban, emellett a villamos berendezés gyártása ágazatban is kiemelkedő, 21,4 százalékos a csökkenés. Az új rendelésállományon belül egyébként a belföldi rendelések 9,8, az exportrendelések pedig 28 százalékkal estek vissza, utóbbi szintén 2021 januárja óta nem látott mélypontot jelent. A teljes rendelésállomány február végén 9,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.