Magyar idő szerint szerda este Donald Trump váratlanul bejelentette, hogy az egy héttel ezelőtt bejelentett „kölcsönös” vámokat 90 napra felfüggeszti a világ legtöbb országa esetében, 10 százalékos egységes vámot bevezetve helyette, és egyedül a Kínával szembeni vámokat emeli még tovább, immár 125 százalékra.
Egy héttel ezelőtt Békés Gábor, a bécsi CEU Közgazdasági Tanszékének docense és a HUN-REN KRTK kutatója segített értelmezni, hogy mit is jelentenek az akkor bejelentett vámok a globális kereskedelemre (és hogy miért teljesen abszurd kölcsönös vámoknak nevezni őket), úgyhogy ismét vele beszéltük át, hogy mi vezethetett Trump legújabb döntéséhez, és mit jelenthez ez például Magyarországra nézve.
Indításként fontos hangsúlyozni, hogy szerdán Donald Trump ugyan tényleg valamiféle hátraarcot mutatott be, de a jelenleg hatályos amerikai vámok súlyozott értéke így is 20 százalék körül van, ami nagyon jelentős emelkedés, hiszen nemrég még 2-3 százalék körül volt az amerikai vámok átlaga. És ehhez jön még az autóiparra kivetett vám, aminek a sorsáról igazából nem is tudni jelenleg semmi biztosat.
„Lehet, hogy a covidarmageddont elkerültük, de ez még mindig nagyon magas” – mondja a vámokról Békés Gábor, aki azzal kapcsolatban, hogy miért gondolta meg magát Trump, három lehetséges olvasatot említett.
Az egyik az „art of the deal” elmélet, amit Trump stábja is képvisel, hogy végig valami ilyesmi volt a cél, és tudatosan tervezték így. „Mintha előbb lefejelnék az embert, majd fölsegítenék, és mondanák, hogy ha fizet védelmi pénzt, nem fogják megint lefejelni. Ha rögtön ezzel nyitottak volna, nagy lett volna a felháborodás, de így már más a helyzet” – mondja erről Békés.
A második felmerülő olvasat, hogy politikailag jól hangzott ez a vámpolitika, de akkora volt a tőzsdei bezuhanást követő politikai felháborodás, hogy republikánus politikusok és donorok rávették Trumpot, hogy ez nem tartható tovább.
A harmadik, az elmúlt 12 órában sok helyen felmerülő elmélet, hogy valamiféle tőzsdespekuláció is szerepet játszott a tervezésben: Trump bejelentése előtt már megindult a bezuhant árfolyamú részvények vásárlása, Trump maga is posztolt kevéssel korábban arról, hogy most érdemes bevásárolni, és nem teljesen kizárható, hogy az amúgy egyértelműen bűncselekménynek számító bennfentes kereskedelem extrém példáját nézhette végig a világ.
Békés Gábor szerint bár egyelőre nem tudhatjuk, hogy mi történt, de mindhárom olvasat mellett szólnak érvek, és az ismét megerősítést nyert, hogy tényleg minden lényeges kérdésben Trump dönt, rég nem összpontosult ekkora hatalom az amerikai elnök kezében.
Mi jön ezután?
Ugyan a piacok szerdán kilőttek a visszatáncolás hírére, de a jelenlegi, 10 százalékos alapvámok, illetve a Kínára kivetett gigantikus vám mellett megmaradhat a nyomás az amerikai és a globális gazdaságon is. Békés szerint az Egyesült Államokban a vámoknak egyértelmű áremelő és inflációnövelő hatása lesz, ráadásul az a kép, hogy Amerika egy önkényes, bullyingoló, rossz szándékú aktor, akkor is fennmaradna egy darabig, ha holnapra nulla százalékra mennének le a vámok.
Ráadásul a 10 százalékos vámcsökkentés elvben csak 90 napig él, addig lehet ajánlatokat tenni, és hogy mi jön utána, azt senki sem tudja, így a bizonytalanság is megmarad. „Az reális, hogy ezekkel a megállapodásokkal rövidtávon nyer Amerika, olyan engedményeket érhetnek el, amiket eddig nem tudtak, de középtávon mindenki azt a jövőt tervezi, melyben Amerikának kisebb szerep jut” – mondta erről Békés. Ráadásul lehet tudni, hogy a tárgyalásokon „minden az asztalon lesz”, azaz kereskedelempolitika mellett energetikai beruházásoktól az amerikai katonai védelem biztosításig minden felmerülhet majd, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A 90 napos átmeneti időszak csak tovább erősíti azt a globális bizonytalanságot, ami már a vámok bejelentése után felerősödött, és aki például külföldi beruházást tervezett, az most esélyesen inkább kivár, mielőtt belevágna a projektbe. Ráadásul a vámoknak ismerten van egy továbbgyűrűző hatása is: ha egy ország felemel egy vámot, akkor könnyen máshova mennek onnan az áruk. Európa esetében például komoly aggályként merült fel, hogy ezentúl majd ide érkezhetnek az olcsó kínai termékek, melyeket már nem éri meg az amerikai piacra vinni, ezért Békés szerint reális forgatókönyv, hogy az EU-nak is vámot kell majd kivetnie a kínai termékekkel szemben, hogy védje a saját iparát.
Egy további tanulsága az elmúlt napoknak, hogy lehetett látni, ahogy az amerikai részvénypiac mellett az állampapírok piaca is megsínylette Trump vámpolitikáját, és ez a felismerés akár a kínaiak számára is kapóra jöhet: Amerika megmutatta, hogy képes úgy tárgyalni, hogy elmennek akár az önmaguknak való károkozásig is, mondja Békés, aki szerint viszont ez hatványozottan igaz lehet egy kommunista országra, ahol nincs közvetlen politikai visszacsatolás, ezért még könnyebben el tudnak menni a falig, és az országok közül Japán után Kína birtokol a legnagyobb mennyiségben amerikai állampapírokat.
Felmerül persze kérdésként, hogy mit jelent ez az egész helyzet Magyarországnak. Békés Gábor szerint az egyértelmű, hogy amíg az EU tagjai vagyunk, ebben nem lesz mozgásterünk: az EU vámuniója és kereskedelempolitikája az egész szövetségi rendszer alapja, enélkül az EU sem létezne.
Sőt, a trumpi vámok hatására is, de még jobban felerősödhetnek azok a hangok, melyek még szorosabb gazdaságpolitikai együttműködést akarnak elérni: mert amíg az EU-n belül nulla százalékos, a világban pedig 2-3-5 százalékos vámok voltak, addig ennek nem volt akkora jelentősége, de onnantól, hogy a világban a 10-20 százalékos vámok jelentik majd az új normát, felértékelődik az EU belső vámuniójának jelentősége.
Békés kitért arra is, hogy az elmúlt években, az EU-val szembeni magyar csatározások során volt számos „puha” határ, amikor a magyar kormány nagyjából ki tudta mozogni, amit akart, legyen szó a költségvetési hiányról, a CEU elüldözéséről vagy az igazságszolgáltatási változtatásokról, de az EU-s kereskedelempolitikától való eltérés szerinte nem ilyen terület.
Ráadásul mivel Magyarország elsősorban a kereskedelembe kerülő javak gyártásában résztvevő ország, azaz elsősorban olyan dolgokat állítunk elő, amiket aztán mások eladnak, ezért világos, hogy ha ezekből a tárgyakból (például német autókból) kevesebb fogy majd, az tényleg negatív sokk lesz a magyar gazdaság számára, ennyiben Békés szerint nem csoda, hogy ideges a magyar kormány.
Békés szerint az EU-ban várható most egy ráébredés arra, hogy az eddigi óvatosabb, a versenypolitikai intézkedésekre hangsúlyt helyező gazdaságpolitika helyett szükség lesz egy proaktívabb gazdaságpolitikára, és a blokknak önellátóbbá kell válnia. Itt viszont világos a kockázat Magyarország számára: ha a magyar kormány továbbra is rendszeresen ellene szavaz majd a közös EU-s döntéseknek, és azt érezni, hogy mi kifelé tartunk ebből az egészből, akkor jóval kisebb eséllyel fog Magyarország részesülni a közös európai beruházásokból is.