Január 29-én közérdekű adatigénylés keretében az alábbi nyugdíjadatokat kérte ki Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője a Magyar Államkincstártól (MÁK):
az idei évben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) által folyósított nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások részletes adatai (létszám és átlagösszeg) nemenként, születési évenként, járásonként és ellátástípusonként (lehetőség szerint e dimenziók kereszttábláit is beleértve) oly módon, hogy a nyugdíjprémiumot, az Erzsébet-utalványokat külön ellátásként jelenítsék meg.
A MÁK február 21-i válaszában elutasította az adatkérést arra hivatkozva, hogy a Kincsár az érintett adatokat „a kért formában nem kezeli”, és azok „előállítására nem kötelezhető”. Továbbá a MÁK azt is közölte, hogy „nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására” – olvasható a portálon.
Már két pert megnyert a kutató
A MÁK válasza annyiban meglepőnek tekinthető, hogy Romhányi Balázs ugyanezen nyugdíjadatok kapcsán – csak más-más időszakokra (2017–2022, illetve 2023–2024) vonatkozóan – 2023-ban és 2024-ben is közérdekű adatigénylést nyújtott be a Kincstár felé,
Majd az adatkérések elutasítása után (amelyek indoklása megegyezett a mostani adatkérés elutasításáéval) a kutató bírósághoz fordult, a pereket pedig meg is nyerte, így a MÁK végül kénytelen volt kiadni a kért adatokat a kutatónak 2024 februárjában, illetve 2025 januárjában.
A közgazdász a mostani adatigénylés-elutasítás után is pert indított az Államkincstár ellen, a március közepén benyújtott kereset kimenetele az előző két per alapján várhatóan ismét az lehet, hogy a MÁK-nak ki kell adnia a kért adatokat.
Nem mindegy, milyen adattal számolnak
Romhányi Balázs a Portfolio-nak elmondta: a kért információk valójában egyszerű adatok, csak valamivel részletesebbek annál, mint ami a szokásos hivatalos publikációkból kiderül.
– magyarázta a kutató.
„Ha 2025-re ki akarjuk számolni, hogy mennyit fog fizetni a tb öregségi nyugdíj címén, akkor két lehetőségünk van. Az egyik, hogy vesszük a KSH által 2024-re publikált összesített adatot (összes öregségi nyugdíjas létszáma szorozva az átlagos öregségi nyugdíj összegével), és azt indexáljuk a várható inflációval. Az új nyugdíjasok és a meghaltak számának (egymással ellentétes, de nem egyenlő) hatását pedig a korábbi évek átlaga alapján becsüljük meg. 2025-re ezzel a módszerrel kb. 5750 milliárd forint jön ki” – mondta a költségvetési szakértő.
A másik – az adatigénylés keretében megkért részletesebb adatokra támaszkodó – módszer esetében viszont minden egyes korosztályra külön ki lehet számolni az átlagos ellátásokat (az idei költségvetésben a kormány által eredetileg számolt 3,2%-os inflációval indexálva, amely kapcsán nemrég jelentették be, hogy a kormány 2025-re vonatkozó inflációs várakozása 4,5%-ra módosult) és a halálozási rátát. Ekkor már csak az új nyugdíjasok ellátását kell becsülni (nem inflációval, hanem bérindexszel növelve). Ezzel a módszerrel – felhasználva a MÁK-tól tavaly kiperelt részletes adatokat – már 6000 milliárd forint jön ki, ami sokkal közelebb van a (szintén 3,2%-os inflációval) tervezett 5956 milliárd forintos kiadási tételhez (beleszámítva nem csak a korhatár felettiek öregségi ellátását, hanem a Nők40-et és a 13. havi nyugdíj összegét is).
„Az első és a második módszer keretében történő számítás eredményében megmutatkozó mintegy 250 milliárd forintos eltérés ugyan még 5%-át sem teszi ki a teljes összegnek, sőt nem kizárt, hogy ekkora mellélövés már magában az inflációban lesz idén, de a KSH nemzeti adólistája szerint a 2023-ban hatályos 72 különféle adó- és járulékfajta közül 62 nem érte el egyenként a 250 milliárd forintnyi összeget, a legkisebb 28 adófajta pedig összesen nem teszi ki ezt a mértéket” – indokolta a kutató, hogy miért van szükség a részletesebb adatokon alapuló elemzésre.
Ha például a Költségvetési Tanácsnak kellene rendesen utánaszámolnia a költségvetési terveknek, akkor a szóban forgó részletes adatok nélkül nagyjából kár is lenne hozzáfognia
– jegyezte meg Romhányi Balázs.
Korábban más kutató is felvetette már, hogy mekkora jelentősége van a részletes nyugdíjadatokhoz való szabad hozzáférésnek. Simonovits András közgazdász a KSH 2023-as nyugdíjakról szóló helyzetképe kapcsán például azt kifogásolta, hogy
az induló nyugdíjak átlagának idősorát egy ideje nem teszik közzé,
valamint hiányolta a nyugdíjak életkor szerinti eloszlására vonatkozó információkat is.
The post Nyugdíjadatokat titkol az államkincstár, bíróság elé viszik az ügyet first appeared on 24.hu.