Március 25-én egy ideig – miután Szaúd-Arábiában Ukrajna és Oroszország képviselőivel is tárgyalt az Egyesült Államok – úgy tűnt, egy újabb területre kiterjedő fegyverszünet léphet életbe az orosz-ukrán háborúban: a nem túl sikeresen működő, az energetikai infrastruktúrát érintő fegyvernyugvást a Fekete-tengerre is kiterjesztik. Ugyanakkor a Kreml hozzátette, ez csak azután léphet életbe, ha a többi fél bizonyos feltételeket teljesít. Eszerint fel kell oldani a szankciókat az orosz bankokkal, élelmiszergyártókkal és -exportőrökkel, valamint az élelmiszerexportban részt vevő biztosítókkal szemben.
Azóta világossá vált: nemhogy ezek az orosz feltételek nem valósulnak meg, de még az infrastruktúrát érintő tűzszünetet sem tartják be a felek.
A március 25-ét megelőző vasárnap a Fehér Ház képviselői a hírek szerint sikeres tárgyalásokat folytattak Kijev képviselőivel, másnap elvileg az oroszokkal is, ezeknek eredményeként Oroszország némi előrelépést mutatott, ám Moszkva továbbra is azt hangsúlyozta: ők nem állnak a béke útjába, ám ezt csak a nekik kedvező feltételek teljesítése esetén tartják valós opciónak. A Guardian szerint Moszkva alapfeltétele volt, hogy előbb a Fekete-tengerről állapodjanak meg, mielőtt egy átfogó fegyverszünetről tárgyalnának.
Távolabbról szemlélve ugyanez történik nagyban, mióta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök félresikerült washingtoni látogatása után normalizálódott az USA és Ukrajna kapcsolata. Ennek részeként Kijev rábólintott Washington azonnali, 30 napra szóló teljes, tehát szárazföldre, vízre és levegőre is érvényes fegyverszünetet előirányzó indítványára. A szárazföldi harcok megszakításába eredetileg nem akartak beleegyezni, mivel attól tartottak, az oroszok a 30 nap alatt csapatokat csoportosítanának át, illetve újrafegyvereznék az egységeiket az ezer kilométeres frontvonalon, végül engedtek az USA-nak, cserébe Washington újra biztosítja nekik a hadi segítségnyújtást és a hírszerzési adatok megosztását.
SAUL LOEB / AFP Volodimir Zelenszkij és Donald Trump a Fehér Házban 2025. február 28-án.
A megállapodást ukrán sikerként lehet értékelni, hiszen nemcsak rendezték a kapcsolatukat a Fehér Házzal, hanem még az egyes esetekben az orosz félnek kedvező amerikai adminisztrációt is sikerült átállítani az oldalukra, mivel a megegyezés után az Egyesült Államok érdeke az lett, hogy az oroszokat is meggyőzzék a fegyvernyugvásról szóló saját indítványukról.
Ezt előbb az amerikai elnök egyik bizalmasának moszkvai látogatásával próbálták előkészíteni, majd a Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti telefonbeszélgetéssel akarták nyélbe ütni.
A tárgyalás végül valóban egy tűzszünetről szóló megállapodással végződött, de korántsem olyannal, mellyel – a háború gyors befejezésével kampányoló – Trump igazán elégedett lehetne. Bár azt kommunikálhatta, hogy elért valamit, de az azért messze van a teljes fegyverszünettől.
Putyin közben folyamatosan úgy nyilatkozott, hogy csupán „nüánszokon” múlik a hosszú távú béke, a tűzszünetről való tárgyalásokat tartja a helyes útnak, azokat mindig is támogatta – és közben dicsérte Trump kezdeményezését.
Oroszország egyáltalán nem érdekelt sem a békekötésben, sem a tűzszünetben. Oroszország egyértelműen a győzelemre játszik
– nyilatkozta lapunknak Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, a CEID kutatója.
Putyin nem utasítja el a tűzszüneti ajánlatot, viszont az elhúzódó tárgyalások útján minimum késlelteti – vagy egyesek szerint megvalósíthatatlanná tenné –, legfeljebb a neki hasznos kedvezmények elérésére használná. Az oroszokat nem is hajtja a tatár, az ukránok tavaly nyári meglepő támadását Kurszkban lassan teljesen visszaverik, és Donyeckben is előrenyomulnak.
Noha a Fekete-tengert is érintő tűzszüneti megállapodás után Trump arról beszélt, továbbra is meg van róla győződve arról, hogy Oroszország is a háború végét akarja, magától értetődik, ahogy korábban a Politico is írta,
az inváziót megindító hadsereg célja nem csupán a háború befejezése.
Ennél többet akar elérni Putyin, és az igényei két területre vonatkoznak. Az egyik, ahogy ő fogalmazott az évértékelő sajtótájékoztatóján, hogy egy megállapodás „hosszú távú békéhez vezessen, fel kell számolni a válság eredeti okait”, tehát
A másik fontos célja a háborút szankcionáló orosz külpolitikai és gazdasági érdeksérelmek visszafordítása. Ha ebben sikereket érne el, azzal egyúttal megosztaná a Nyugatot, ami szintén Ukrajna vereségét jelentené.
A feltételekkel Oroszország célja a Nyugat megosztása
– véli Takácsy. Szerinte ha egyes országok elhiszik, hogy mindjárt vége a háborúnak, és tűzszünet lesz, akkor „az Ukrajnának életfontosságú támogatás meggyengülne, ám anélkül viszonylag rövid időn belül összeomlana.”
Trump közben a saját tűzszüneti indítványának foglyává vált: Ukrajnával nem kardoskodhat, nincs hova, hiszen már rájuk tudta kényszeríteni akaratát, ám az oroszokkal sem keménykedhet tovább, így kénytelen bizonyos engedményeket tenni, ha azt akarja demonstrálni, hogy ura a helyzetnek.
De mik is Putyin – sok esetben nem egészen tisztán artikulált – követelései?
The post Miért hitegeti a világot Putyin a fegyverszünetről? first appeared on 24.hu.