PEZ
A PEZ története 1927-ben indult. Az ízletes – és kissé fanyar – borsmentás cukorkát meglepő módon eredetileg nem a gyerekeknek és az édesszájúaknak szánta a feltalálója, egy Eduard Haas III nevű osztrák férfi, hanem a dohányosokat célozta meg vele; vagyis a tervek szerint a leszokásban segített volna (ki tudja, mennyire hatékonyan). Így a mókás fejekkel ellátott, ikonikus Pez-adagolók sem léteztek még ekkoriban (sima fémdobozban lehetett kapni a terméket): azokat csak az ötvenes évek közepén vezették be, miután már nem a cigarettezó felnőttek képezték az elsődleges célcsoportot, hanem a gyerekek.
PEZ-adagolók (fotó: William Thomas Cain/Getty Images)
Na, de vissza a névhez! Haas a német pfefferminz, vagyis borsmenta szóból indult ki:
fogta a P-t a szó elejéről, az E-t a közepéről és a Z-t a végéről, és ebből alkotta meg a PEZ márkanevet.
Túlságosan kreatívnak aligha nevezhető, ugyanakkor az tény, hogy nem német anyanyelvűek számára is könnyen megjegyezhető és kimondható (ellentétben azzal, hogy pfefferminz).
Azt valószínűleg sokan tudják, hogy minden idők legnépszerűbb internetes keresőmotorja, a Google a googol szóról kapta a nevét, ami – és most idézzük a Wikipediát – a 10100 szám neve, és az 1-es számjegyből, illetve az azt követő száz darab 0-ból áll. Vagyis egy MARHA NAGY SZÁM (állítólag nagyobb nagyobb, mint az ismert univerzum részecskéinek száma). Más néven tíz szexdecilliárdnak is nevezik, de amúgy a matematikában (vagy úgy általában: az életben) különösebb jelentősége nincsen, kitalálója, Edward Kasner amerikai matematikus csak arra használta, hogy bemutassa a különbséget a végtelen és egy elképzelhetetlenül nagy szám között.
A Google alapítói 2003-ban (fotó: Kim Kulish/Corbis via Getty Images)
De miért neveznek el egy nemlétező számóriásról egy internetes keresőt? A történet 1996-ban kezdődött: az alapítók, Larry Page és Sergey Brin eredetileg BackRubnak akarták hívni a keresőmotorjukat, amivel az akkori, kezdetleges világháló úgynevezett backlinkjeire akartak utalni. A név azonban nem nyerte el teljesen a tetszésüket, ezért a kutatólaborban, ahol minden idejüket töltötték, más lehetőségekről kezdtek el ötletelni a haverokkal és munkatársakkal. 1997 szeptemberében aztán egy utolsó ötletelés során a Stanford Egyetem egyik végzős hallgatójával, Sean Andersonnal végül a googolplex szóra jutottak. Larry azt javasolta, hogy rövidítsék le egyszerűen googol-ra. A domain még elérhető volt, csakhogy amikor Andersson elment, hogy beregisztrálja,
a googol-t véletlenül google-nak írta.
Ám a többieknek ez végül még jobban tetszett, mint a helyes kifejezés, úgyhogy ennél maradtak.
WD-40
1953-ban egy amerikai vegyész, bizonyos Norman Bernard Larsen kitartóan próbált tökéletesíteni egy anyagot, amely hatékonyan megakadályozza a korróziót. Ezt a feladatot a víz kiszorításával lehet a legjobban elvégezni, de bármennyire is próbálkozott vagy kísérletezett, úgy tűnt, fáradozásait nem koronázza siker – legalábbis az első 39 alkalommal sorozatosan kudarcot vallott.
Aztán a negyvenedik nekifutásra végre megtörtént a varázslat, és megszületett az áhított formula, a vegyipari bölcsek köve: Larsen pedig olyan büszke volt magára, illetve rendíthetetlen kitartására, hogy a termék nevében is emléket állított az fárasztó alkotófolyamatnak: így lett Water Dispenser-40, rövidítve WD-40, vagyis magyarul a negyvenedik víztaszító.
WD-40 egy angliai boltban (fotó: Steve Parsons/PA Images via Getty Images)
IKEA
1943-ban egy mindössze 17 éves, ám igen ambiciózus svéd fiatalember, Ingvar Kamprad megalapította azt a vállalatot, amelyből hamarosan az IKEA lett. Ezt egy halom pénznek köszönhette, amelyet az apja adott neki jutalomként, mert jól teljesített az iskolában. Kamprad kicsiben kezdte: tollakat, majd pénztárcákat, képkereteket, órákat, ékszereket, sőt még nejlonharisnyákat is árult. Cége nevét sem gondolta túl: fogta a saját nevének kezdőbetűit, majd hozzárakta annak a farmnak, illetve falunak (Elmtaryd és Agunnaryd) neveinek kezdőbetűit, ahol felnőtt, az így kapott IKEA rövidítéssel pedig vélhetően igen elégedett volt.
IKEA áruház Svédországban (fotó: Francis Dean/Corbis via Getty Images)
Egy bekezdés erejéig talán érdemes kitérni a vállalat legendás termékneveire is, mert ennek is érdekes története van: Kamprad ugyanis diszlexiás volt, és ezért úgy döntött, hogy bútorait svéd helységnevek (vagyis főleg azok) után kereszteli el, mert így könnyebben tudta megjegyezni és leírni őket.
Pepsi Cola
A Pepsit 1893-ban találta fel egy Caleb Davis Bradham nevű amerikai drogériatulajdonos. Az akkoriban úttörőnek számító italt karamell, citromolaj, szerecsendió, cukor, víz és számos más természetes összetevő keverésével állította össze. Egy ideig a szimpla Brad’s drink, vagyis Brad itala néven futott, ám Bradhem át akarta pozícionálni a terméket: nem egyszerűen egy ízletes frissítőnek szánta, hanem inkább afféle csodaszernek, ami különféle betegségeket gyógyít (legalábbis így reklámozta, de valószínűleg ő sem hitt benne teljesen). Végül aztán rátalált a kevéssé kellemesen csengő diszpepszia kifejezésre, ami gyomorrontást vagy rossz emésztést jelent, és úgy döntött, erről fogja elnevezni az italt. 1898-ban a terméket tehát Pep Colára keresztelte, miután megvásárolta a név jogait egy versenytársától.
Beyoncé, Britney és Pink egy 2003-as Pepsi-reklámban (fotó: John Gichigi/ Getty Images for Pepsi)
Szóval a pep itt azt volt hivatott jelezni, hogy az ital képes enyhíteni vagy megszüntetni a diszpepsziát; az ugyanakkor természetesen nem számított, hogy valóban így van-e – a lényeg, hogy a fogyasztók elhitték. Néhány évvel később aztán a pep-hez még hozzátoldott egy si-t (állítólag azért, mert a gyomor fehérjebontó enzimjét is így hasonlóan hívják: pepszin), és meg is született a ma is ismert Pepsi Cola – legalábbis így tartja a legenda.
LEGO
Legók egy berlini múzeumban (fotó: Sean Gallup/Getty Images)
Minden idők egyik legnépszerűbb játékát gyártó a LEGO-t a dán Ole Kirk Kristiansen alapította 1932-ben, a vállalat pedig a mai napig – azaz csaknem száz éve! – családi tulajdonban van, ami manapság, az óriásvállalatok és kongolomerátumok korában igazi ritkaság. Ahogy a 24.hu írja, az asztalosként dolgozó Christiansen eleinte fából kezdett el készíteni kockákat a fiának, majd a 40-es évek végén, 50-es évek a fát lecserélték műanyagra. Az ötletet egy brit vállalattól vették, de kezdetben nem voltak túl sikeresek vele, ezért módosították a kockákat, ekkor kapták meg a ma ismert szerkezetüket és a Lego logót. És hogy honnan a név? A Leg Godt dán kifejezésből, ami magyarul azt jelenti, játssz jól.
The post Ikea, Pez, Pepsi: honnan kapták a nevüket a világ legismertebb márkái? first appeared on nlc.