Interjút adott Csuja Imre a Bestnek, melynek alkalmával az Üvegtigris hozta áttörés, valamint a színházzal, szinkronnal, filmmel, drámával és vígjátékokkal tarkított pályafutáson túl szóba kerültek a hivatalos elismerések, illetve azok hiánya is. A kérdésre, hogy mit kéne még tennie ahhoz, hogy ne csak évről évre felterjesszék, hanem meg is kapja a Kossuth-díjat, a színész azt felelte:
Gőzöm sincs. Őszintén nem tudom. Nem is járok utána. Számomra is talányos, ki mi alapján nyeri el. Nem tudom, még mit kellene tennem a Kossuth-díjhoz, de azt gondolom, hogy mindent elkövettem, hogy én is megkaphassam. Előbb-utóbb csak összejön. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs hiányérzetem. Az a fakk még üres a szekrényemben.
A beszélgetésben felmerül Csuja tavaly nyáron tett kijelentése is, miszerint jövőre nyugdíjba megy, legalábbis két évig nem vállal új szerepeket a meglévők mellé.
Igen. Ezt mondtam. Tavaly volt egy nagy bakim az Isten című darabban. Leblokkoltam, elfelejtettem a szöveget, amit óriási blamaként éltem meg. Akkor eldöntöttem, hogy nem akarom, hogy a nézők egy hanyatló Csuját lássanak a színpadon. Nyilván egyfajta gyávaság, szorongás mondatta ezt velem, hiszen egy színésznek nincsen nagyobb félelme annál, mint hogy elfelejti a szöveget. Időnként meg kell fegyelmeznem magam, hogy ne uralkodjon el rajtam a pánik, hisz 65 éves vagyok, a felejtés sajnos az én koromban már benne van a pakliban. Elértem a nyugdíjkorhatárt, de maradjunk annyiban, hogy ha már a hídon leszek, akkor átmegyek rajta.
The post Csuja Imre: Nem tudom, még mit kellene tennem a Kossuth-díjhoz first appeared on 24.hu.