Alig több mint egy éve öt ember halt meg az Esztergom-Nyerges ralin, amikor egy autó a nézők közé csapódott.
A Tatabányai Járási Ügyészségtől kapott információink szerint eddig már két gyanúsítottat hallgattak ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. Mindkét kihallgatott panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen, amit az ügyészség elutasított.
A tragédia után a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) is felállított egy vizsgálóbizottságot. A jelentésük nyárra elkészült, ennek szövegét azonban az MNASZ nem hozta nyilvánosságra. Sőt, lehet, hogy soha nem is fogja. Szujó Zoltán elnök akkor így nyilatkozott: „A hatósági vizsgálat lezárultával az elnökség dönt arról, hogy nyilvánosságra hozza-e a vizsgálóbizottság jelentését, vagy sem.”
Lapunk birtokába került a vizsgálóbizottság jelentése, ez alapján még inkább érthetetlen, hogy miért kellett titkolózni. A legtöbb megállapítás ugyanis kikövetkeztethető abból, hogy milyen szigorításokról döntött az MNASZ a bizottság jelentése után:
A méltányosságból kiadott rali A-licencek kiadásának felülvizsgálata. (Egy ilyen licenccel rendelkező sofőr hajtott a tömegbe.)A Biztonsági Bizottság megerősítése. (Vélhetően nem volt kellő létszámú és/vagy eléggé erélyes biztonsági személyzet, hogy kikényszerítse a nézők távoltartását az egyébként jól láthatóan tiltott területről.) Soron kívüli oktatás szervezése versenyigazgatóknak, részlegvezetőknek az előírások betartásáról. (A lábatlani tragédia egy lassítónál következett be, itt több sportbíró is szolgálatot teljesít. Felmerült, miért nem jelezték a verseny szervezőinek, hogy a tiltott zónában nézők állnak.)
És most nézzük magát a jelentést.
Felelőtlen nézők a tiltott területen
A tragédia nézőktől elzárt területen történt, az elzárás a szokásoknak megfelelően jelölve volt. Ez a legfontosabb. Ha a nézők fegyelmezettek, betartják a szabályokat, akkor most nem lenne miről beszélni. És persze akkor sem, ha addig megállítják a futamot, amíg a nézők az illegális helyen tartózkodnak.
A versenyzőpáros ismerte a helyszínt, egyszer már végighaladtak itt versenytempóban. A bizottság azt vélelmezi, hogy a versenyző a technikai hibáját a kevés versenytapasztalat miatt nem tudta korrigálni. (A versenybalesetnél alapból a pilóta nem hibáztatható, mivel annak tudatában megy végig a pályán, hogy a nézők akkor is biztonságban vannak, ha ő hibázik.)
A jelentés szerint az adott helyszínre (csirkegyári lassító) vonatkozó biztonsági előírások a gyakorlatnak megfeleltek. (A lassítóknál mesterséges útakadályokat állítanak, többnyire teherautók gumiabroncsaiból állítják össze egymástól tíz méter távolságban. Az ilyen lassítók kiépítésének biztonsági célja van, a versenyautók magas átlagsebességét csökkentik.) A jelentés megjegyzi, hogy a terület veszélyessége indokolta volna részletes rajz és leírás becsatolását.
Szigorítani kell a méltányossági licenckiadáson
A vizsgálóbizottság szerint a versenyző a rendelkezésre álló előélete alapján nem kaphatott volna A licencet. Korábban megírtuk: a balesetben érintett versenyzőpárosnak egy évig kellett volna versenyeznie az MNASZ rali szakágában gyengébb autóval eredményesen, hogy azzal elérje a versenyengedélyhez szükséges helyezéseket, de ilyen eredményekről senki sem tud.
Az MNASZ szabályzata alapján ugyanakkor lehetőség van méltányosságból odaítélni az A licencet. Hoffer Zsolt, az azóta lemondott rali szakágvezető az elnökség kérésére bemutatta azokat a dokumentumokat, amik alapján jogosnak érezte az A licenc kiadását. A jelentés szerint ugyanakkor bizottsági határozat nem lelhető fel a licenc kiadásával kapcsolatban.
A bizottság javasolta (és ez meg is történt), hogy szigorítsák a méltányossági licenc kiadásának folyamatát, és vizsgálják felül az elmúlt két évben kiadott A licenceket.
Nem tisztázott szerepek
A jelentés szerint a sorozatban végrehajtott improvizatív intézkedések, valamint a szabályok be nem tartása is hozzájárult a tragédiához, bár a balesetnek nem ezek voltak az okozói. Magyarán: miért nem távolították el a nézőket az elzárt területről?
A bizottság szerint alapvető szerepek nem voltak tisztázva:
Nem volt egyértelmű a két felkért közreműködő szolgálat feladata, felállítási helye, ráadásul menet közben csoportosítottak át személyzetet.A felkért polgárőrök nem láthattak volna el olyan feladatot, amivel megbízták őket.Nem tisztázott, hogy a személyzet egyes tagjai sportbíróként, pályabiztosítóként vagy vagyonvédelmi dolgozóként voltak-e jelen.
A balesetben érintett versenyző tesztvezető volt. Korábban írtunk arról, hogy a tesztvezető nem mindig gyakorlott pilóta, viszont nagyobb kategóriájú autóval is rajthoz állhat, ha kap engedélyt, és ha van pénze az autóra, aminek bérleti díja egy-egy versenyhétvégére megtett kilométertől függően akár tízmillió forint is lehet. (Egy kilométer 120 eurónál, közel 50 ezer forintnál kezdődik.) A szervezők örülnek a tesztvezetőknek, mert emelt nevezési díjat fizetnek, komoly autókkal érkeznek, de azzal már kevésbé foglalkoznak, hogy a pálya kialakítása miatt komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
A jelentés megállapítása szerint nem egyértelmű, hogy a versenybe iktatott tesztkategóriát a rali sportbizottság betétversenyként, felvonulásként vagy bemutatóként engedélyezte-e.
A hagyományos lebonyolítással ellentétes volt, hogy ezeket az erősebb versenyautókat az ORB2 mezőny után indította. A nézők a gyengébb autókat felvonultató ORB2 verseny alatt kezdtek feltorlódni.
A jelentés szerint több helyszíni átcsoportosítás is történt, egy sportbírót rendeltek például arra a helyre, ahol a tragédia bekövetkezett.
Biztonsági hézagok
A bizottság szerint a szokottnál jóval rövidebb idő állt a szervezők rendelkezésére. A kiírást 18 nappal a verseny előtt véglegesítették, ami az előírtnál jóval kevesebb idő. Az előzetes biztonsági terv az előírt határidőre nem készült el, nem lett kijelölve a biztonsági bizottsággal közös pályaellenőrzés sem. A biztonsági bizottság a biztonsági tervet a verseny előtt két nappal kapta meg. A verseny biztonsági tervéről nem beazonosítható, hogy ki és mikor készítette el.
A jelentés kifogásolta azt is, hogy a sportbírók a verseny előtt 16 nappal jelentkezhettek, ami rövid határidő, bár szervezésük korábban kezdődhetett. A bírói listán olyanok is voltak, akiknek a verseny időpontjában nem volt bírói igazolványuk, érvényes vizsgájuk és biztosításuk. Beosztottak önálló feladat elvégzésére olyan gyakorló bírókat is, akik ezt a tevékenységet önállóan nem láthatták volna el. A biztonsági tervben csak a vezető bírók nevei szerepelnek, a szakaszok biztonsági vezetőinek nevei nem. A balesetben érintett szakasz biztonsági vezetőjét közvetlenül a verseny előtt kérték el a feladat ellátására. A rendelkezésre álló személyzet szétosztása közvetlenül a versenynap előtt történt meg, így a megfelelő eligazítás és a feladatok kiosztása szinte lehetetlen volt.
Tisztázatlan, hogy milyen engedélyekkel rendelkezett az esemény, és ezek megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak.
A bizottság álláspontja szerint a baleset bekövetkezésében a belső és külső szabályok be nem tartásának sorozata is szerepet játszhatott.
A rendezői szerződés nem állt rendelkezésre, kauciót nem fizettek be. Az időpont és a rendező kilétének véglegesítése nem az előírt határidők szerint történt. A február 6-án megjelent naptárban a verseny a „rendező később megnevezve”–felirattal szerepelt, tehát 45 nappal a verseny előtt még nem volt jóváhagyott rendező. A versenykiírásban feltüntetett tényleges rendező, a licencét késve igényelte és kapta meg.
Kerestük Szujó Zoltánt, az MNASZ elnökét, aki nem akart nyilatkozni az ügyben.