Az elmúlt hetek botrányát indította el az Állami Számvevőszék azzal, hogy Matolcsy György március eleji, jegybank éléről történő távozása után terjedelmes jelentéseket adott ki az MNB és a jegybanki alapítványok működéséről, közpénzherdálásáról. Ezekben elsősorban a PADME működésére, a kecskeméti egyetem fenntartójának 127 milliárdos kockázatos befektetésére és arra fókuszáltak, hogyan tömte pénzzel Matolcsy jegybankja Matolcsy Ádám barátját. Pedig ezeken kívül is van még érdekes szál ebben az egészen kusza, cégekkel és magántőkealapokkal tarkított lenyúlásos sztoriban.
Hiszen nemcsak a jegybank saját cége, az MNB-Ingatlan Kft. szerződött le a székház felújítása során a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltségeivel, a Somlai Investtel és a Raw Developmenttel, de nagyon szoros kapcsolat alakult ki egy másik feltörekvő barát, Száraz István érdekeltségeivel is.
Az egész sztoriban három jellemző tevékenység rajzolódott ki már eddig is:
Egyrészt a kecskeméti egyetem fenntartója például az államtól működésre kapott közpénzből a jegybanki alapítvány cégének, az Optimának a vállalati kötvényeit vette meg, erről ebben a cikkben írtam részletesen, de az egész hálózatban is jellemző volt a kötvények adásvétele. Másrészt ott vannak a különféle megbízások, főként az MNB-székház kapcsán, amelyek révén öt éven keresztül tömték pénzzel Matolcsy Ádám baráti körét. Harmadrészt pedig itt vannak az ingatlanpiaci tranzakciók. Feltűnően rövid időn belül cseréltek gazdát ugyanis nagy értékű ingatlanok, a folyamat szereplői pedig nagyon szűk kört fedtek le: a jegybanki alapítványokat, valamint Száraz István érdekeltségeit.
Ez utóbbihoz, és erről szól ez a cikk, érdemes 2021 tavaszáig visszamenni az időben, hiszen talán ez az az időszak, ami a leglátványosabban tudja bemutatni, hogyan is működött a rendszer.
Ebben az időben a nagy értékű ingatlanok egy része alapítványi kézből került Száraz Istvánékhoz és maradt is ott, egy része pedig az MNB-alapítvány lengyel érdekeltségénél a GTC-nél kötött ki. Ennek eredményeként vagy profittal vagy ingatlannal gyarapodhatott a kis Matolcsy baráti köre. A történetnek öt cég és öt ingatlan a főszereplője,
és mindössze néhány nap leforgása alatt 14,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont mozgattak meg.
Az összehangolt lépések
2021 kora nyár, mindenki örül a szabadulásnak a covid miatti lezárások feloldása után, a NER-elit tagjainak azonban fontosabb feladata volt: rövid időn belül nagy értékű ingatlanokat kellett megmozgatni. Az igazán eseménydús napok május utolsó és június legelső napjai voltak, már 2021. május 25-én fontos változás történt. Két Száraz Istvánhoz köthető magántőkealap, a Felis és az Arezzo ugyanazon a napon megvásárolt két társaságot:
az Infinit Invest Kft.-t, amely már addig is körön belül volt, hiszen az Atrox Ingatlanfejlesztési Alap birtokolta, amely a Szárazhoz kötődő Quartz Zrt. egyik alapja, illetve az MNB-alapítványok cégétől, az Optima Befektetési Zrt.-től megszerezte a Seven House Kft.
Két nappal később, május 27-én néhány Szárazhoz köthető cég két céget hozott létre, majd négy nappal később, május 31-én újabb hármat. Mindet ugyanazon a napon, ugyanannyi, 3 milliós jegyzett tőkével, ugyanarra a sémára. A cégek nevei ugyanis az alábbiak voltak (zárójelben az alapítótársaság):
G-Alpha VRSMRT Kft. (a friss Száraz-szerzemény, az Infinit Invest Kft.), G-Gamma LNCHD Kft. (a szintén Száraz-érdekeltség, a Danube Hotel Invest Kft.), G-Delta ADRSSY Kft. (a friss Száraz-szerzemény, a Seven House Kft.), G-Epsilon PSZTSZR Kft (Seven House Kft.) és G-Zeta DBRNT Kft., ami egyedüliként némileg kilóg a sorból, hiszen július 8-a az alapítás dátuma, a történet viszont egyáltalán nem eltérő (a Száraz-érdekeltségű Quartz Zrt. által kezel Blue Ingatlanfejlesztési Alap).
Volt azonban még egy érdekes egyezés az újonnan létrehozott cégeknél: mindnek a Döbrentei utca 2. szám alatt volt a székhelye, ami egyben a jegybanki alapítványok cégének, az Optimának is a székhelye. És a G-Zeta DBRNT Kft.-t leszámítva mindnél ugyanaz a személy lett ügyvezetőnek megválasztva, Szimler Szabolcs.
A cégek bejegyzése már-már villámgyorsan, pár nap alatt megtörtént, ami után azonnal tőkét emeltek a tulajdonosok az összes cégben. A bevitt tőke pedig valamelyik nagy értékű ingatlan volt, amire már a cégek neve is utal. A tőkeemelés az alapításhoz hasonlóan összehangoltan történt, az első öt cégben 2021. június 1. és június 3. között zongorázták le, a G-Zetában pedig viszont csak a júliusi alapítás után pár hónappal, szeptember legvégén.
15,5 milliárdos vagyon mozdult meg pár nap alatt
A történetben azonban még nem ért véget az egyezések sora, hiszen nem látni, mi alapján határozták meg a tőkeemelés eszközeként szolgáló ingatlanok értékét. A cégbíróságra leadott dokumentumok szerint ugyanis az értékelés során sem könyvvizsgálót, sem pedig szakértőt nem vettek igénybe.