Azóta, hogy április 2-án közzétette a világ szinte egészét – mínusz Dél-Korea, Kuba, Oroszország és Belarusz – sújtó, sok esetben láthatóan légből kapott vámtarifáit Donald Trump, a nemzetközi tőkepiacokon a félelem és reszketés lett úrrá. Az elnök, aki nemhogy nemhogy békét nem hozott, hanem kirobbantott egy kereskedelmi háborút is, többek között csúnyán elintézte a forintot (a szerdai bejelentése előtt még 399,2 forint alatt lévő euró péntekre 407 forint közelébe drágult), de a világpiacokon kevesebbe aggódnak emiatt, mint amiatt, amit az amerikai és más vezető tőzsdéken okoztak a trumpi intézkedések hatásai.
A csütörtöki szolidabb, 0-1 százalék közötti visszaesések után péntek csúnya mínuszokkal zártak a vezetői európai részvényindexek: mínusz 4,95 százalékkal a londoni FTSE-100, mínusz 4,66 százalékos mínusszal a frankfurti DAX, 4,26 százalékos gyengüléssel a párizsi CAC-40, míg a milánói és madridi részvényindex esése meghaladta a 6 százalékot.
Amerikában még súlyosabb a helyzet. Az S&P részvényindex közel 6 százalékos mínuszban zárta a pénteki kereskedést, míg a hét egészében 9,1 százalékos volt a vesztesége – ilyen súlyos visszaesést legutóbb 2020 márciusában, a koronavírus világjárvánnyá válásának idején láttunk. A Dow Jones részvényindex a pénteket 5,5 százalékos mínuszban, a Nasdaq 5,8 százalékos mínuszban zárta. A főként technológiai papírok kereskedelmét bonyolító Nasdaqon folyamatos a hanyatlás, a részvényindex a legutóbbi csúcsa óta 21 százalékot esett.
A pánik a magyar tőzsdét sem kímélte: a BUX-index már csütörtökön is az európai átlagot meghaladó mértékben, 2,79 százalékkal csökkent, amit pénteken egy további 4,81 százalékos hanyatlás követett. Csak az OTP árfolyama 12,36 százalékkal esett az áprilisból eltelt 4 nap alatt. Hogy mennyi vagyona párolgott el Csányi Sándornak a kereskedelmi háború miatt, arról itt írtunk.