2025 elején a magyarok egyértelmű többsége boldogtalan volt – olvasható az Ipsos 30 országot vizsgáló friss felmérésében. Míg a honfitársaink közül csak 45 százalék mondta azt, hogy legalább valamilyen szinten boldog – ebből 6 százalék nagyon is –, a 44 százalékuk inkább nem vallotta magát boldognak, 14 százalék pedig nagyon nem.
Egy évvel ezelőtt ez az arány 48 százalék és 52 százalék volt, ami 3 pontos emelkedés az elégedetlenség irányába. Ha figyelembe is vesszük az 5 pontos hibahatárt, akkor is kimondhatjuk: a magyarok hangulata legfeljebb változatlan az előző évhez képest, de jó eséllyel inkább romlott. Az Ipsos megjegyzi, hogy amióta 2011-ben elkezdték a boldogságindex mérését, a magyar eredmény lett a második legrosszabb, Törökország 2021-es 42 százaléka után.
Ha megnézzük a többi európai országot, ott már az alap is jóval biztatóbb volt, mint nálunk, és nagyobb változás sem következett be: a lengyeleknek a 72 százaléka, a németeknek a 64 százaléka, az olaszoknak pedig a 65 százaléka vallja magát elégedettnek. A lengyeleknél és a németeknél mindössze 1 pontos az eltérés 2024-hez képest, az olaszoknál azonban már 7 pontos az elmozdulás a boldog emberek irányába.
A hosszú távú trendeket megnézve azt látjuk, hogy 14 év, azaz négy egymást követő Orbán-kormány alatt mindössze 2 ponttal nőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik boldognak vallják magukat. Bár a világátlagot tekintve 2017-ben volt egy nagy zuhanás, alapvetően 70 százalék körül mozgott az érték.
Lengyelországban a 2011-es 75 pont után 2023-ban volt egy 58 pontos mélypont, de tavaly már visszaugrottak 72 pontra. Érdekes zuhanást produkált viszont Törökország: a 2011-es, 89 százalékos boldogságarány után szinte folyamatos esésben voltak, és bár alkalmanként akadt egy-egy visszakapaszkodás, az idén januári eredmény csak egy hajszállal jobb, mint a magyar.
A felmérésben az életminőséggel kapcsolatos attitűdöket is vizsgálták. Azzal az állítással, hogy „a jelenlegi életminőségem jó”, a magyaroknak mindössze a 22 százaléka értett egyet, nálunk csak a japánok érzik magukat rosszabbul. És bár alapvetően a lengyelek és a németek többsége sem felelt igennel erre a kérdésre, náluk azért a duplája volt az egyetértők aránya. A lista élén India, Hollandia és Indonézia áll.
Sovány vigasz, hogy a felmérésben részt vevő országok közül Magyarország csak a negyedik legpesszimistább ország, ugyanis a megkérdezettek 35 százaléka számít arra, hogy az élete öt év múlva sokkal jobb lesz. Ehhez képest a belgáknak a 30 százaléka, a franciáknak a 29 százaléka, a japánoknak pedig a 15 százaléka mondta ezt. Ehhez képest a kolumbiaiak, az indiaiak és az argentinok jóval optimistábbak.
Ha régiónként nézzük, hogy mi okoz boldogságot, és mi az, ami miatt szomorúak, feszültek vagyunk, akkor az előbbi kategóriát Magyarországon – még a többi országhoz képest – is messze vezeti a család és a gyerekek, majd ezt követi az az érzés, amikor szeretnek minket, a harmadik helyen pedig az élettárssal vagy házastárssal folytatott kapcsolat szerepel.
Boldogtalanságot ezzel szemben leginkább a saját anyagi helyzetünk, a testi egészségünk, valamint az ország gazdasági állapota okoz, megelőzve az olyan kategóriákat, mint a mentális egészség vagy a lakhatás. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a gazdasági-társadalmi problémák közepette a magyarok a családi kapcsolatokban tudnak némi vigaszt találni.
The post Magyarország boldogtalan, és nem sok jót várunk a jövőtől sem first appeared on 24.hu.