Új protokollt vezetett be a csípő- és térdprotézis műtétek várólistáiban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Ennek célja a kórosan megnyúlt várólisták rövidítése. Csakhogy ennek nyomán betegcsoportok szorulhatnak ki a beavatkozásokból – erről beszélt a Népszavának Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos, csípő- és térd specialista, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnöke.
A legszemléletesebb példa erre, hogy az április elsejétől hatályos eljárásrend szerint a 35-40 feletti testtömeg indexszel (BMI) élő embereket már nem lehet megoperálni míg le nem fogynak. A protokollban említett 35-40-es BMI határ bizonytalan küszöb, olyan szubjektív döntésre ad lehetőséget az orvosnak, amit szakmai evidencia nem támaszt alá – véli Hegedűs.
A lap megemlíti, hogy nemrég Angliában foglalkoztak szakmai szervezetek a kérdéssel és arra jutottak, hogy a testtömeg indexet nem szabad feltételként alkalmazni a műtétről szóló döntésekben. „Természetesen ez nem jelenti azt – mondta Hegedűs Zsolt, aki az Egyesült Királyságban is praktizál -, hogy ha belép egy extrém túlsúllyal élő ember, ne kellene mérlegelni az ő esetében, hogy a műtét előnyei felülmúlják-e az azzal járó kockázatokat. Ha számára inkább a műtét elmaradása jelentene nagyobb rizikót, akkor lehet akár 42-es is a testtömege, megoperálom”. Hozzátette: nem lenne meglepődve, ha a magánegészségügyi intézmények hamarosan olyan hirdetéseket adnának fel, miszerint ők vállalják a kövér emberek csípőprotézis beültetését is. A NEAK a Népszava kérdéseire azt válaszolta, az új protokollok az ellátásokhoz való egységes és egyenlő hozzáférést szolgálják.