Több ponton is átírnák a kormánypárti képviselők a 15. Alaptörvény-módosítás három hete benyújtott szövegét – írja a Telex. A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután veszi napirendre a javaslatot. Az ülés előtt nem sokkal beleírogattak a fideszes képviselők: nyolc pontos módosítót terjesztettek be.
A legfontosabb módosítás, hogy Alaptörvénybe kerülhet „a települések önvédelemhez való joga”. Ez az a törvényjavaslat, amelyet a hírek szerint Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztériumában dolgoznak ki. Eddig a célokról és a megvalósításról annyit lehetett tudni, amit Navracsis elmondott: A Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, és ezerre tehető, ahol ez a mutató emelkedik. Van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent. Példaként a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét említette. A lehetséges öt eszköz a miniszter szerint
az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára,az elővásárlási jog kiterjesztése,az ingatlanvásárlás, valamint a lakcímbejelentés feltételhez kötése,illetve a helyi adózási kötelezettségek megállapítása.
A települések önvédelmének megteremtését Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében jelentette be.
„Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – mondta.
A Telex azt írja, a törvénycsomagot csak később terjesztik be a parlamentnek, de az Alaptörvényben már most megágyaznának a települések önvédelmének. „Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához” – áll a hatályos Alaptörvény XXVII. cikkében. Ezt egészítenék ki egy mondattal: „A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”
A nyolc, benyújtott módosító közül fontos még az is, ami szerint mégsem hirdethet örökre veszélyhelyzetet a kormány. A szabály marad: a kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja azt meg. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi.
A 15. Alkotmánymódosítás tervezett szövegét március 12-én nyújtották be. Orbán Viktor az évértékelő beszédében jelentette be, hogy újabb Alaptörvény-módosítás lesz. Az Alaptörvénybe bekerülő újabb, „legfontosabb” pontok:
„A javaslat a családokról szóló cikkben rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő.” Ezt egy bibliai utalással együtt fogalmazták bele, miszerint „az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet”.„Alaptörvényi védelmet kap a készpénzhasználat: mindenkinek joga van ahhoz, hogy készpénzzel fizessen.”„Gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb, így a módosítás része, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”„A javaslat felfüggeszthetővé teszi a magyar állampolgárságát annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent. Akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről.”„A módosítás tartalmazza, hogy Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.”