Tönkretettük a bolygót, de mielőtt minden véget ért volna, egy utolsó, csodálatos pillanatig mindenki úgy nézett ki az interneten, mint egy Ghibli-karakter.
Mára ilyen idézetekkel telt meg a Facebook és a többi közösségi oldal, miután napokig tele volt azokkal a bizonyos AI-val készített Ghibli-szereplőkkel. Azaz olyan, Mijazaki Hajao legendás japán animeművész munkáit idéző képekkel, amelyek valódi fotókon alapulnak, csak éppen egy nemrég publikált mesterségesintellgeincia-algoritmus „ghiblisítette” őket. (Mijazaki rajzfilmes vállalatának a neve Studi Ghibli.) A mesternek olyan filmeket köszönhetünk, mint A vadon hercegnője, a Chihiro szellemországban, vagy a Totoro – A varázserdő titka. Ha a nevét nem is ismerted, a filmeket, azok szereplőit, vagy a címeit biztosan: a stúdiót 1985-ben alapították, filmjeik pedig úgy épültek be az azóta felnövő generációk kollektív tudatába, mint a Disney-mesék.
A netet elárasztó AI-képekből pedig úgy tűnik, nagyobb botrány kerekedett, mint eddig a hasonló kezdeményezésekből, és most már (szerencsére) legalább annyira tiltakoznak a jelenség ellen, mint ahányan használják, népszerűsítik, vagy kiállnak mellette. Mivel pár nap alatt keletkezett hatalmas káosz a ránézésre ártalmatlan trendből, közérthetően, a kommentekben is felbukkanó általános kérdéseket sorra körbejárva teszünk rendet a témában.
Várjunk csak, akkor most én is elkészíthetem a saját Ghibli-képeimet? Hol és hogyan?
A ChatGPT-t te is ismered, ugye? Ez az a szöveges AI-platform, amelyet lassan tényleg mindenre használunk, és amely – némileg aggasztó módon – látszólag levesz egy csomó terhet az emberek válláról, legyen szó bármiről. Írhat neked önéletrajzot, gyűjthet recepteket, összeszedhet egy csomó forrást a diplomamunkádhoz, megkérdezheted, mely hírességről, történelmi eseményről mit kell tudni, mely termékekről mi a véleményük a felhasználóknak, sőt, ő maga is képes vélemény megfogalmazására – persze nem valódira, hiszen az AI nem gondolkodik, helyette egy nagyon bonyolult nyelvi modell segítségével egy hatalmas adatbázisból (amely esetünkben a teljes internet) szövegeket állít elő. Amely szövegekről sajnos (és jobb híján) még mindig a felhasználónak kell eldöntenie, hogy mennyi a valóságtartalmuk, az algoritmus ugyanis egyáltalán nem garantálja, hogy százszázalékos. (Az interneten, mint tudjuk, sok a hülyeség.)
a ChatGPT tulajdonosa, az OpenAI egy hete leplezte le, hogy a platform már képek létrehozására is képes, az új (ráadásul ingyenes) szolgáltatás neve 4o. (Így, azaz egy 4-es és egy o betű.) Más AI-alapú kép- és videogenerátorok persze már évek óta hozzáférhetőek, ám most egyrészt a legismertebb „márka” rukkolt elő a saját megoldásával, másrészt ez a jelek szerint fejlettebb, mint a konkurencia: egy csomó gyermekbetegséget kiküszöböl, amellyel a technológia korábban küzdött. A felhasználók pedig milliószám ugrottak a lehetőségre.
A 4o ráadásul nem egy külön felületen érhető el, bárki, aki bejelentkezik a ChatGPT-be, egyszerűen megkérheti egy rövid szöveggel az algoritmust, hogy készítsen egy képet akár instrukciók, akár egy feltöltött fotó alapján.
Magyarország sem maradhatott ki, a politikusoktól a személyes profilképeken át a magyar trashmédia-történelem nagy pillanataiig ghiblizál mindenki mindent, amit csak ér, utóbbi kategóriából itt található egy fajsúlyos válogatás. Mi is kipróbáltuk, szigorúan most az egyszer, illusztrációs céllal, és saját fotóval: íme a mi Tenyánk fotón és Ghibli-filterrel. Első látásra meggyőző, de, mint az AI-képek általában, az illúzió csak addig tart, amíg az ember el nem kezdi észrevenni a részleteket, mint a torz kéz, furcsa fül, levegőből induló hajtincs.
Forrás: Neményi Márton, ChatGPT
Nem tudni, ki és hogyan kezdte el a trendet, a lényeg, hogy a Ghibli-stílusú képek egyszer csak elárasztották az internetet. Érthető, miért: a mindenki által ismert, egyszerre gyönyörű és cuki animestílus vicces kontrasztot képezett a valódi eseményekkel, mint Donald Trump közismert pillanatai, az elfuserált családi fotók, vagy éppen a Wall Street farkasa című film képkockái. Facebook- és X-felhasználók milliói cserélték ki a profilképüket, köztül Sam Altman is, az OpenAI vezetője, ezzel is jóváhagyva a tömeges „ghiblisítést”. Bár azóta bejelentették, hogy az ilyen stílusú képek készítését korlátozzák majd – ennek okaira mindjárt visszatérünk –, de e cikk írásakor még mindenki számára adott a lehetőség.
Én nagyon élvezem az AI-képkészítést, és senkinek sem ártok vele, mégis mi a baj ezzel?
Az AI-képek készítése izgalmas és jó buli, és nem is azzal van a fő baj, ha az átlagos felhasználók magáncélra kísérletezgetnek a technológiával. Senki örömét nem szeretnénk elrontani, de ezzel együtt is szeretnénk lebeszélni mindenkit arról, amíg nem késő, hogy a szöveges utasításokkal (promptokkal) készített képeket művész alkotásnak gondolja. A ghiblisített fotókkal és az egész technológiával is vannak ugyanis komoly gondok. Például:
A netezők jó része kifejezetten hátborzongató dolgokra használja;
Minden ellen szól, amiért Mijazaki egész életében dolgozott, és amit képviselt;
Iszonyatosan környezetkárosító az egész;
Ha a vállalat egy kicsit is komolyan venné a szerzői jogot, és azt, hogy a képek, filmek, videók valakiknek az alkotásai, akiknek engedélyt kell adnia, hogy felhasználják őket, az AI-képgenerátornak léteznie sem szabadna.
A cuki képek mellett nagyon gyorsan megjelentek a dermesztőek is: ghiblisítették például a Kennedy-gyilkosságot, ahol a haldokló, vérző férje mellett az autóba kapaszkodó Jackie Kennedy is rajzfilmfigura, de előkerültek animésített 2. világháborús fotók, és a WTC-merényletet is rajzfilmmé alakították; reméljük, nem kell részleteznünk, mi a baj ezzel.
Ahhoz, hogy hasonló képek készülhessenek, az kell, hogy az algoritmus beszippantsa, részleteire bontsa és elemezze a lehető legtöbb eredeti fotót (videót, rajzfilmet), hogy megtanulhassa elkészíteni a hozzájuk hasonló képeket. Az OpenAI-féle 4o és a hasonló képkészítő platformok pedig soha senkit nem kérdeztek meg, hogy szabad-e használni a felhasználók fotóit, hanem arra hivatkozva, hogy ezek csak kísérleti, nem profitorientált projektek (ami azóta nyilvánvalóan nem igaz), és arra számítva, hogy a profi fotósok, rajz- és animációs művészek úgysem tiltakoznak majd, ráeresztették az algoritmust az internetre, hogy szabdaljon szét és elemezzen ki mindent, amit talál. Ez történt a Studio Ghibli filmjeivel is, és ezért készülhetnek az ilyen képek, úgy is, hogy erre maga a mester nyilvánvalóan nem adott engedélyt.
Ez ironikus módon egy AI-val készített rajz, szerzője nincs, a promptoló ismeretlen.
Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen kép elkészültéhez felfoghatatlan méretű számítási kapacitás szükséges. Ez pedig nem a felhasználók saját gépén zajlik: amíg te vársz, a ChatGPT szerverei valósággal izzanak, főleg, hogy felhasználók tízezrei bombázzák kérésekkel, mióta csak elindult a szolgáltatás. Sam Altman tulajdonos még poénkodott is az X-en, hogy a processzoraik szó szerint elolvadnak. Ez egyébként nem olyan vicces: a Covid alatt, a fellendülő BitCoin-bányászat hatására egész tavak forrtak fel kis híján ott, ahol a bányászatra használt számítógépeket hűtötték a vízükkel. Hasonlóról van szó most is.
A folyamatos terhelés és a közfelháborodás hatására a ChatGPT közölte, hogy bár a „tágabb stílust” engedélyezik, de azt nem hagyják majd, hogy egy-egy művész jellegzetességeit lekoppintsa az AI algoritmus, a képgenerálást pedig addig is korlátozzák: bizonyos időnek kell eltelnie két képkérés között.
Ha ennyire gáz az egész, miért nem tiltatja le az algoritmust maga Mijazaki?
Mijazaki Hajao két dologról híres: egyrészt szürreális, felnőtt fejjel nézve gyakran „logikátlan” történeteiről, ahol bármi megtörténhet, és bármilyen furcsa teremtmény színre léphet. Rajzfilmjeit éppen ezért imádják a felnőttek, de ő mégis gyerekeknek szánja őket: mint mondja, bízik bennük, ők még kreatívak, használják a fantáziájukat és nem kötik őket a felnőtt világ szabályai, fel sem merülhet tehát, hogy „nem értik” a filmeket. A másik, amiért jelenleg ő az animációs filmek királya, az az, hogy elképesztő alapossággal dolgozik és dolgoztatja stábját: bár itt-ott besegít nekik a számítógépes animáció, minden képkocka kézzel készül, valódi művészek munkája, és a legapróbb részleteket is saját kezűleg rajzolják és mozgatják meg. Egy-egy bonyolultabb snitt akár hónapokig is készülhet, még akkor is, ha csak pár másodperc hosszú.
A mester – aki 2013-ban bejelentette, hogy visszavonul, igaz, pár éve visszatért A fiú és a szürke gém kedvéért – nem is tehetné meg, hogy letiltja a ChatGPT képszolgáltatását, és ha meg is próbálná, sejthető, mennyire vennék komolyan; nem csoda, hogy elegánsan hallgat. A fentiek alapján mindenesetre sejthető, hogy mit gondolna az új közösségimédia-trendről.
2016-ban egy videojáték-készítő csapat egy Japánban szervezett eseményen megmutatta neki, hogyan készítenének animációkat AI segítségével; Mijazaki ezt látva megfogalmazta, amit azóta is vallanak azok, akik tiltakoznak az ellen, hogy sokan generatív AI-val helyettesítik a művészek munkáját. Ezt mondta:
Mélységesen undorodom. Ha ilyen hátborzongató dolgokat készítenétek, rajta, csináljátok, de én sosem használom majd a munkáimban. Úgy érzem, ez magát az életet sérti.
The post Áll a bál a rajzfilmesített képek körül, könyörgünk, te se „ghiblisítsd” a saját fotóidat! first appeared on nlc.