Nem emlékszem arra, hogy Didier Reinders biztos, az ön elődje a tavalyi jogállamisági jelentés előtt járt volna Magyarországon. A soros elnökségünk kezdetén idejött ugyan, de a személyes találkozó korábban nem a biztosok feladata volt, inkább a bizottsági hivatalnokoké. Ez a látogatás figyelmeztetés?
A látogatásom nem kapcsolódik közvetlenül a jogállamisági jelentéshez. Az egy egyéves folyamat, amely a megszokott módon halad, és a jelentés júliusban jelenik majd meg. Azért szerettem volna minél hamarabb Magyarországra látogatni, mert már négy hónapja töltöm be az igazságügyi biztosi tisztséget, és az elmúlt években bonyolult kapcsolat alakult ki Magyarország és az EU között a jogállamiság kapcsán. Számomra ez kiemelt fontosságú terület, és mindent szeretnék megtenni annak érdekében, hogy előrelépés történjen.
Egyúttal fontos volt számomra, hogy jelezzem a magyar embereknek: Magyarország fontos tagja az Európai Uniónak. Törődünk a magyar állampolgárokkal, és azt akarjuk, hogy teljes mértékben részesülhessenek az uniós tagságból fakadó előnyökből. A jogállamisági intézkedéseink célja, hogy védelmet nyújtsanak például a korrupcióval szemben, valamint biztosítsák az egyenlő bánásmódot és a jogállamiság következetes érvényesülését minden tagállamban – így Magyarországon is. Szeretnénk előrelépést elérni, és fontosnak tartottam, hogy személyesen találkozzak az érintettekkel. Ez volt az első látogatásom Budapesten, és az ilyen személyes tapasztalatok mindig sokat jelentenek.
Lát bármi jelet erre az előrelépésre?
Tartalmas megbeszéléseket folytattunk a magyar hatóságokkal. Találkoztam Bóka János és Tuzson Bence miniszterekkel, a legfőbb ügyésszel, az Országos Bírósági Hivatal elnökével, valamint a Kúria elnökével. Áttekintettük a jelenlegi helyzetet, és remélem, világosan tudtam közvetíteni a magyar hatóságok felé, hogy milyen elvárásai vannak az Európai Bizottságnak. Számos korábbi ügy jogi eljárásban végződött, mert nem marad más lehetőség, amikor jogállamisági aggályok merülnek fel. Ha nincs tagállami szándék a problémák orvoslására, akkor a bizottságnak ilyen eszközökkel kell élnie. De az elsődleges szándékom mindig a párbeszéd és az együttműködés. A találkozók konstruktívak voltak, de még nem tudjuk, hogy ezek valóban kézzelfogható változást hoznak-e.
Bóka miniszter a Facebook-oldalán úgy írt, mintha ő hívta volna önt Budapestre azért, hogy a bizottság működésével kapcsolatos követeléseit közölje. Úgy fogalmazott: az Európai Bizottságnak nem szabadna a USAID szerepét átvennie, és a kijelölt jogi keretei között kellene maradnia. Szó sem volt a horizontális feljogosító feltételekről vagy más vitás ügyekről. Valójában miről beszéltek?
Beszéltünk jogállamisági kérdésekről, köztük az új gyülekezési jogot érintő jogszabályról is. A politikában nem meglepő, ha a találkozókat minden fél a saját narratívájának megfelelően mutatja be.
Én is közzétettem egy bejegyzést, amelyben összefoglaltam, milyen kérdéseket vetettem fel. Ő is megosztotta, hogy mit tart kiemelendőnek. De jó és őszinte párbeszédet folytattunk, amely segített jobban megérteni egymás álláspontját.
Adrián Zoltán / 24.hu
Terveznek lépéseket tenni a gyülekezési törvény módosítása miatt?
The post Igazságügyi biztos: Az egyetlen út az uniós pénzekhez a reformok teljesítése first appeared on 24.hu.