Horvátországról a legtöbb embernek a tiszta tenger, a csodás strandok, illetve a víz fölé magasodó városok jutnak eszébe, pedig az aktív pihenés miatt is épp úgy érdemes elindulnunk a déli szomszédunk felé. Ennek bizonyítására most varázslatos helyek, illetve programok egész sorát gyűjtöttük össze, hogy megmutassuk: egy alig néhány órás autóút végén csodák várnak ránk.
Dombok és várak – Zagorje és Muraköz
Csak egy jó túracipőre, illetve némi felfedező szellemre van szükség ahhoz, hogy a Zágráb közelében fekvő Zagorje régióban igazán jól érezhessük magunkat, hiszen a középkori gyökerű várak (köztük Trakošćan, azaz Trakostyán, vagy épp Veliki Tabor) sorban való meglátogatása között élvezhetjük a dombos tájat, a termálvizes fürdőket, illetve a szinte minden család által készített borok zamatát. A vállalkozó kedvűeknek arra is nyílik lehetősége, hogy a gyönyörű, filmbe illő tájat hőlégballonról nézze meg – ez az élmény biztosan maradandó lesz!
Horvát Idegenforgalmi Közösség Trakostyán vára
Zagorje mellett Horvátország legkisebb megyéjét Marosközt (Međimurjét) is érdemes meglátogatni, hiszen az Alpok lejtőinél fekvő, a Mura és a Dráva között fekvő területet 888 kilométernyi kerékpárút szövi át, illetve a festői helyek. Az utunkat számtalan izgalmas program miatt megszakíthatjuk, így élvezhetjük a sárkány- és siklórepülést, az ejtőernyőzést, a kisrepülővel való utakat, a hegymászást, a vitorlázást, vagy épp a kajakozást. A természet szerelmesei akár a növények, madarak, vagy a vadon élő állatok megifgyelésében is megtalálhatják az örömöt: nekik érdemes a Mura homokos partjain élő védett madarakat keresni a távcsöveikkel, vagy meglátogatni az ország két legnagyobb, a Dráva vizéből táplálkozó mesterséges tavát, ahol szintén csodákra bukkanhatnak.
Julien Duval Mađerkin hegy, Muraköz
Koncertek a várban – Dalmácia, Šibenik
A vízparton való napozás a tengerben való fürdőzés, a városnézés, illetve a finom ételek mellett Šibenik valami egészen mást is kínál a nyaralóknak: a XVI. és XVII. században, a velencei uralom alatt született Szent Miklós-erőd falai között ugyanis rendszeresen tartanak koncerteket, amiken sokszor világsztárok lépnek színpadra.
Hasonló élményeket a város erődítményrendszerének egy másik tagjában is szerezhetünk, hiszen az oszmánok elleni harcban fontos szerephez jutó, nemrég felújított Barone erődben nyáron egy dzsesszfesztivált, illetve szabadtéri mozielőadásokat is szerveznek.
Horvát Idegenforgalmi Közösség Šibenik
A Budapesttől hétórás autóútra lévő Šibenik persze önmagában is érdekes, hiszen a velencei palotáknak, a kanyargó, szűk sikátoroknak, a két kilométeren át nyújtózó Szent Antal-csatornának, valamint a tengernek köszönhetően egy mediterrán csodavilágban érezhetjük magunkat. Ez az összkép a város történetét ismerve nem is igazán meglepő, hiszen az elmúlt ezer évben a magyarok által féltucatszor elfoglalt, négyszáz éven át a Velencei Köztársaság részét képező területen minden ura rajta hagyta a kéznyomát, így érdemes belefeledkezni a labirintusszerű utcák forgatagába, megnézni a firenzei építészek közreműködésével született Szent Jakab-katedrálist, a szomszédos püspöki palotát, valamint a két említett erődítményt, amik több török támadást is sikeresen megállítottak. A csatorna a puszta szépségén túl két nagy meglepetéssel is várja az embert: itt a Remete Szent Antal-barlangtemplom, illetve a városban élők által Hitler szemeként emlegetett, a német hadsereg által a II. világháborúban építeni kezdett tengeri alagút kapuja is.
Horvát Idegenforgalmi Közösség Šibenik
Ha Šibenikben járunk, akkor nem érdemes kihagyni a közeli Krka Nemzeti Parkot sem, hiszen mindössze néhány percnyi autózásnyira elképesztő helyekre bukkanhatunk: a tizenhét kisebb vízesésből álló, négyszáz méter széles Nagy vízesés (Skradinski buk) mindenképp megérdemli, hogy megnézzük, innen pedig rövid sétát téve máris a Roški-vízesés (Roški slap) partján találhatjuk magunkat.
A helyiek által a víz szép fodrozódása miatt sokszor nyakláncként emlegetett hely közelében lévő, egy falu életét bemutató néprajzi kiállításon az időben is visszautazhatunk, sőt, még egy működő malmot is megismerhetünk.
A gyalog, kerékpárral (ezt közel 400 kilométernyi bicikliút segíti), vagy egyes részein akár a vízen is jól felfedezhető park kétszáznál több madár-, illetve ezernyi növényfajjal csábítja az aktív turistákat, az igazán szemfülesek pedig Horvátország nemzeti virága, a perunika (írisz) szép példáit figyelhetik meg.
Shutterstock / Horvát Idegenforgalmi Közösség Krka Nemzeti Park
Amennyiben némi hegymászásra és túrára is felkészültünk, akkor mindenképp ajánlott felmenni a Torak 1500 méteres magasságban lévő kilátópontjára. Itt néhány percre elidőzhetünk a gyönyörű Torak-tó csillogó tükre felett, majd leereszkedhetünk a vízhez, ami valójában nem is egy tó, hanem egy harminc méterrel a felszín alatt feltörő karsztforrás.
A kultúrát persze itt, a természetben sem kell feltétlenül nélkülözni, hiszen a fenti vízesésektől hajóval juthatunk át a Visovac-tavon álló, azonos nevű szigetre, megcsodálva a ferences kolostor, illetve a templom kertjét, az épületegyüttes múzeumában pedig a világ legkisebb könyvével, vagy akár a világ legismertebb meséit adó Aiszóposz történeteinek egy XV. századi gyűjteményével találkozhatunk.
A pünkösdi csoda – Szlavónia
A húsvét utáni hetedik vasárnap, azaz pünkösd a keresztény kultúrkörben fontos ünnep, a Szentlélek kiáradásának napja Horvátország egy falujában, Gorjaniban egészen másként telik.
Az egykor Szlavónia-szerte népszerű népszokásokat ez a település máig megőrizte: a településen a fiatal lányok színes ruhába öltözve, szalagokkal, kendőkkel ékesítve járnak körbe. Sokan közülük fehér koszorút is viselnek, így királynőkké válnak, mások pedig férfinak öltöznek, és virágos kalapot vesznek fel, így királyokként vesznek részt a körmenetben.
Horvát Idegenforgalmi Közösség A Gorjani „királylányok”, Szlavónia
A legenda szerint a szokás gyökere a török időkig nyúlik vissza, mikor a nők férfiruhába öltöztek, a katonák pedig szellemeknek nézték őket, a történészek azonban úgy vélik, hogy az ősi szláv eredetű.
A sokszor táncra perdülő, duda- és tamburazenével kísért menetet látni elképesztő élmény, így ha épp június elején indulunk nyaralni, érdemes néhány órát eltölteni ebben a színpompás kavalkádban.
A Duna és a Dráva közt megbújó Kopácsi-rét (Kopački rit) innen könnyen elérhető, csatornái, , gátjai, sokszor részben elárasztott ártéri erdői, valamint mocsarai pedig maradandó élményt adnak, főleg, ha csónakkal, hajóval, vagy kenuval indulunk neki a vadregényes területnek, ahol szeptemberben szarvasbőgést hallhatunk, az év jó részében pedig kormoránok és rétisasok köröznek az égen. A natúrpark persze azoknak is ad élményt, akik inkább maradnának a szárazon, hiszen a terület fogadóközpontjától a Mali Sakadaš nevű tóig tartó, cölöpökön álló úton fehér tündérrózsákban, tavirózsákban, illetve a nádasok élővilágában gyönyörködhetünk.
Julien Duval Kopácsi-rét
Az építészet kedvelőinek ajánlott a Tököspuszta (Tikveš) kastélykomplexuma is, amit a XIX. század folyamán a Habsburgok egyik ága építtetett, Jugoszlávia fennállásának jó részében pedig Josip Broz Tito magánbirodalmának számított.
A közeli nagyvárosok közül Osijek (Eszék) is megérdemli, hogy legalább egy hosszú napot eltöltsünk benne, hiszen Szlavónia legfontosabb városának Dráva-parti sétányain való séta, a törökök kiűzése után született Tvrđa barokk erődvárosának meglátogatása, a szecessziós bérpaloták és középületek közti korzózás, illetve a szépen gondozott zöldfelületei mind-mind maradandó élménnyé válhat, főleg, ha néhány finom ételt és italt is megkóstolunk közben. Kihagyhatatlan példa erre a bográcsban készülő čobanac, a kulin nevű kolbászféle, vagy épp barna radler, ami a nyári hőségben, vagy az év bármelyik délutánján kellemes kísérő lehet az ebédhez.
Filip Beusan / Horvát Idegenforgalmi Közösség Eszék
A fenyőerdő, ahol hiúz jár – Gorski Kotar
A Fiumétól északra fekvő Risnjak Nemzeti Park a barlangászok, a vadállatok, illetve a hegyek imádói számára is ideális célpont, hiszen a világ tizedik legmélyebb barlangja, a Lukina Jama mellett sziklás hegyeket, kanyonokat, hideg vizű zúgókat, illetve elképesztő fenyőerdőket is rejtő területen hiúzok, farkasok, és medvék is élnek.
Horvát Idegenforgalmi Közösség Gorski Kotar
A park szíve a Gorski kotar, azaz a Hegyvidék minden évszakban gyönyörű, hiszen télen fehér lepel terül rá, nyáron pedig a tavak, illetve a Kupa folyó pedig ideális fürdőhellyé válik. A kristálytiszta víztükröket körülvevő érintetlen erdőket napokon át járhatja az is, aki nyugalomra vágyik, egy-egy barlang meglátogatása, vagy a nagyobb kihívást jelentő hegyek, illetve völgyek leküzdése azonban az aktív pihenésre vágyókat is megdolgoztatja.
A szőlő csodája
A nagy séták, kihívást jelentő túrák, a vízparti pihenés, az adrenalinhajsza, illetve a finom ételek élvezete mellett Horvátországban a bornak is fontos szerep jut. A már említett Szlavónia, Krk, Šibenik, vagy Isztria, illetve a határhoz közel eső baranyai borvidék bármelyik része tökéletes hely arra, hogy ezt mi magunk is megtapasztaljuk, hiszen a helyi fajták – így a teran, a malvazija, illetve a muškat momjanski – egész sorát adó borászatok között mindenki megtalálhatja a maga kedvencét.
Julien Duval Vrh, Isztria
A területen a római kor óta játszik fontos szerepet a szőlőművelés, a két évezrednyi tudás pedig megfizethető, de kitűnő minőségű borokban érhető tetten. A tapasztalt borkóstolók a Venje és Mitrovac környéki borászatokat tartják a legjobbnak, de a borvidék bármelyik részén találhatunk kitűnő italokat, még akkor is, ha a helyi fajták egyike, vagy a legtöbb helyen kapható olaszrizling (graševina) sem a mi asztalunk: az elmúlt években egyre népszerűbbé vált ugyanis a pinot noir, a merlot, a zweigelt, illetve a cabernet sauvignon is.
The post Horvátország nem csak a festői strandok, de a természeti csodák és az aktív pihenés hazája first appeared on 24.hu.