Értelmezhetetlen fogalmak, politikai uszítás, tüneti kezelés, a szakmai egyeztetés hiánya, büntetőjogi populizmus és magára hagyott fiatalok. Szakértőket kérdeztünk a kedden benyújtott új drogtörvényről.
A miniszterelnök februári évértékelőjén úgy fogalmazott, hogy „az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot”. Ennek folyományaként kedden Horváth László drogügyi kormánybiztos benyújtotta az új drogtörvényt, benne nagyobb súlyú törvénymódosításokkal, amik nemcsak a kereskedőket, de a fogyasztókat is jelentősen érintik. Bár a kormány a gyerekeket megrontó kábítószer-kereskedők ellen hirdetett harcot, Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint az eddigi gyakorlattal szemben most előtérbe kerülnek a fogyasztók is.
Tüneti kezelés
Egy 444 által kérdezett büntetőjogi ügyvéd szerint a csomagnak „csomó aggályos része” van, és inkább tágabb kontextusban, politikai kampány részeként értelmezhető. Szerinte a drogtörvény egy hármas csomag része a Pride betiltásával és a civilek nyomás alá helyezésével együtt. Orbán Viktor cikk elején idézett állítása az ügyvéd szerint is megállja a helyét, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a probléma nem új keletű, a szintetikus szerek ellen érdemi lépést a kormányzat az elmúlt 15 évben nem tett. A mostani törvénykezés is inkább egyfajta büntetőjogi populizmus, amely minden bűntény esetében egy kategóriával megemeli a büntetést. A leghangsúlyosabb szigorítás, hogy a birtoklás hasonlóan súlyos következményekkel járhat, mint a kereskedelem.
Szemelyácz szerint legalább 2009 óta okoznak problémát a szintetikus szerek, azóta többször is voltak csúcspontok. 2013-15 között volt a fogyasztás abszolút csúcsa. 2016-ban az Alfa-pvp nevű serkentőtől, majd 2019-20-ban a bica nevű szintetikus cannabinoidtól halt meg több tucat ember, amire a kormány nem igazán reagált semmit. „A 2010-es évek végére két területen tartották magukat a dizájnerek: a szegregátumokban és a drogokkal először kísérletező kiskamaszok között. A szegregátumokban élőket a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja segíti több-kevesebb eredménnyel, de a nagyjából 1700 szegregátumból csak 300-ban vannak jelen, míg a fiatal kipróbálók körül eltűntek a prevenciós programok, részben forráshiány, részben jogszabályi nehézségek miatt.”