Most az a helyzet, hogy az állatok leölésével az érintett gazdaságokat, élve hagyásukkal viszont az egész exportpiacunkat elveszíthetjük.
Ezt Mozsgai József, okleveles állattenyésztő mérnök mondta az Agroinformnak annak kapcsán, milyen támadások érték, miután a Facebookon megírta, miért nem lehetséges a jelenlegi helyzetben a vakcinázás, amit a laikusok követelnek. Közben az InfoRádióban a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke szintén arról beszélt, hogy a ragadós száj- és körömfájás az állatoknak olyan, mintha az emberek között az ebola bukkanna fel, és őt és kollégáit is megdöbbentette, hogy
a social médiában ilyen rövid idő alatt milyen hihetetlen mennyiségű és töménységű konteó, összeesküvés-elmélet, félinformációkon alapuló, de az alapján csak kijelentő módban kommunikáló megjegyzés van, ráadásul összekeverik a magyarországi és a szlovákiai védekezési módot.
Gönczi Gábor jelezte: a száj- és körömfájás a létező egyik legveszedelmesebb vírusos betegség, amire kifejezetten komoly felkészülési védekezési terv létezik. Pontos menetrend működik a nemzeti védekezésben, az unió is megadja az egységes, kizárólag szakmai szempontrendszerét.
A kamarai elnök szerint az állattenyésztéssel, állategészségüggyel, pláne egy súlyos állatbetegséggel és annak megelőzésével, kezelésével kapcsolatban
Gönczi Gábor azt mondta: csak arról van szó, hogy valahogy meg kell védeni hazánk mezőgazdaságát.
Nincs más lehetőség. Illetve van: ha az egész magyar mezőgazdaság leáll és tönkremegy.
Szerinte teljesen rossz az 1973-as hasonlat, mert akkor az ország nem volt deklaráltan mentes a száj- és körömfájás betegségtől, ezért egész mások voltak a védekezés alapelvei, az exportpiacok igényei is teljesen mások voltak.
Ha fertőzött volt egy-egy állat, igazából nem sokat érdekelte például a szovjet piacot. Ilyen ma már nincs.
A száj- és körömfájástól csak radikális módon lehet megszabadulni, a ’70-es években bevetett „átvészeltetésre” sincs mód. Akkor bezárták a személyzetet és az állatorvost az istállóba, míg az összes állat át nem esett a betegségen néhány hét alatt, de még vírusürítők lehettek, a termelőképességük radikálisan lecsökkent, hiszen ha fel is gyógyultak a betegségből, ez nem minden következmény nélküli teljes gyógyulás volt, mert a fájdalmuk nem volt csökkenthető.
Csivincsik Ágnes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tudományos főmunkatársa 2001-ben részt vett az angliai száj- és körömfájás-járvány elfojtásában. A kutató állatorvos korábban az InfoRádióban, hogy az a szarvasmarha, amely átesik a betegségen, és meggyógyul, „még egy darabig időzített bomba”, akár később is okozhat újabb járványkitörést. A betegséget megelőzni és gyógyítani sem lehet, a megfertőződött állományt pedig le kell ölni, a vakcinázással egyszerűen csak lassítani lehet a terjedést.
The post A száj- és körömfájás mellett az összeesküvés-elméletekkel is küzdenek first appeared on 24.hu.