A kormány benyújtotta az Európai Uniónak a túlzottdeficit-eljáráshoz kapcsolódó úgynevezett EDP-jelentést (excelben itt található), amit évente mindössze két alkalommal, áprilisban és októberben kell elkészítenie és elküldenie. Ebben a főbb államháztartási és költségvetési adatokat kell feltüntetni az elmúlt néhány évre visszamenőleg, illetve az adott évre.
A dokumentum, ami – aki letölti a fenti linkről, láthatja – valójában csak egy 12 lapból álló Excel-tábla, azért érdekes, mert a kormányra sok éve az jellemző, hogy ha nem muszáj, akkor nem kommunikál a költségvetésről. Ráadásul az olyan főbb számokat, mint a költségvetési hiány, a GDP és az infláció, jellemzően a legutolsó pillanatban módosítják, hiába látszik például már az első félévben, hogy a kormányzati tervek tarthatatlanok lesznek. Ez alól a tavalyi év volt egy ritka kivétel, amikor is már az áprilisi EDP-jelentés idején közölték: 675 milliárdos megszorításra lesz szükség, emelik a hiánycélt, és a várt GDP-növekedés is kisebb lesz.
A jelentés megjelenése előtt okkal számíthattunk arra, hogy idén is valami hasonló készül, hiszen Nagy Márton nemzetgazdasági csúcsminiszter és egyben vizionárius, múlt héten az idei inflációs várakozást módosította 3,2 százalékról 4,5 százalékra, hétfőn pedig a GDP-növekedés mértékét faragta le: 3,4 százalék helyett most 2,5 százalékot tartanak elérhetőnek.
De nemcsak a makrogazdasági kilátások romlása miatt lehetett előzetesen arra számítani, hogy a költségvetés fő számaihoz hozzányúl a kormány, hanem azért is, mert Orbán Viktor az idei évértékelőjén olyan osztogatást jelentett be, ami miatt alaposan az államkassza fenekére kell nézni. Jön a nyugdíjasok áfa-visszatérítése, ősztől pedig a háromgyermekes anyák teljes szja-mentessége is életbe lép, de szja-mentessé teszik a csed-et és a gyed-et is.
A harmadik és egyben utolsó tényező a történetben, hogy a költségvetés helyzete nagyon hasonlóan alakult az idei első két hónapban, mint tavaly, amikor villámgyorsan omlott össze a költségvetés. Február végéig az idei éves hiánycél 41 százaléka jött már össze.
A friss EDP-jelentésből azonban az látszik: mit sem számítanak ezek, az idei költségvetési folyamatokat semmi sem érinti. Vagy legalábbis a kormányt nem hatják meg annyira a tények, hogy úgy gondolják, hozzá kell nyúlni az államkassza fő számaihoz.
Változatlanul 87 954 milliárdos nominális GDP-vel számolnak, ahogy tették a legutóbbi, októberi EDP-jelentésben is. Pedig már a GDP-növekedés mértékét és az inflációt sem annyinak várják, mint akkor: előbbi kisebb, utóbbi magasabb lehet. A költségvetés hiánya pedig 4122 milliárd forint lehet a tavalyi 4002 milliárd forint után a jelentés szerint.
A kormányzati szektor 2024-es hiánya egyébként alacsonyabb ugyan a kormány által többször is módosított hiánycélnál (4170 milliárd forint), és alacsonyabb az előző évinél is közel 1097 milliárd forinttal, saját hiánycélját így sem tudta tartani a kormány. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt GDP-arányosan ugyanis a kormány által megcélzott 4,5 százalék helyett 4,9 százalékos lett a deficit.
Az államadósság azonban növekedett, de ebben sok újdonság nincsen, hiszen Nagy Márton már január közepén bejelentette, hogy nőtt az államadósság, hiába trükközött év végén a kormány és csökkentette a mértékét 12 nap alatt két lépésben 1077 milliárd forinttal. A kormányzati szektor adóssága 59 875 milliárd forint volt, a GDP 73,5 százaléka.
Az idei évre 6,6 százalékkal magasabb állományt terveztek be, 63 500 milliárd forintos tartozással számolnak, ami a várt nominális GDP ismeretében 72,1 százalékos GDP-arányos államadósságot feltételez jelen állás szerint.
Az EDP-jelentésben akad azonban három olyan sor, ami egészen meglepő és váratlan. Az egyik ilyen az állami kamatkiadásokra vonatkozik, aminél nagyon elszámolta magát a kormány annak ellenére, hogy elviekben ismert a kamatfizetések időpontja, a kamat mértéke és az állampapír-állomány is. Tavaly októberben még 3559 milliárd forintos kamatkiadást terveztek az egész évre, amiből mostanra 12,2 százalékkal több, 4039 milliárd forint lett.
Valamiért a kormány úgy gondolja, hogy az idei évben az egyébként pénzforgalmi szemléletben folyamatosan mínuszos TB-alapokat (egészségügyi és nyugdíjkassza) sikerül nullszaldósra kihoznia a tavalyi 230 milliárdos deficit után.
Az önkormányzatok helyzete a tavaly októberi EDP-jelentés elkészülte után drasztikusan romlott.
Akkor még a kormány úgy gondolta, hogy a szektor 90 milliárd forintos hiánnyal zárhatja 2024-et, a friss számok azonban ennél brutálisan rosszabb helyzetről árulkodnak: az önkormányzati szektor hiánya ugyanis 377 milliárd forint lett.
Ez önmagában is brutális változás, egyben az elmúlt évek messze legrosszabb adata. A változás pedig azért is furcsa, mert az önkormányzatok csak állami jóváhagyással vehetnek fel hitelt, így elviekben az eladósodásuk mértéke kontroll alatt van.
Ennek ismeretében nem lehet véletlen, hogy a kormány azzal kezdte az új évet, hogy pénzügyi helytartókat ültetne az önkormányzatok nyakára. Pontosabban megteremtené annak lehetőségét, hogy a Magyar Államkincstár azon önkormányzatokhoz rendeljen ki költségvetési biztost, amelyeknél súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet tapasztalnak. Emellett az az ötlet is felmerült a kormányban, hogy a megyei jogú városok és a budapesti kerületek a Magyar Államkincstárhoz utalják a megtakarításaikat.