Ukrajna EU-csatlakozásáról voksolást, úgynevezett „véleménynyilvánító szavazást” hirdetett meg az Orbán Viktor vezette kormány, és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a „Nemzet Hangja” elnevezésű akció bónuszkérdéseként szintén ebben az ügyben kéri ki a támogatói véleményét.
A kormánypárt és a legerősebb ellenzéki párt ugyanakkor eddig nem fejtette ki, milyen valós érvek szólnak Kijev csatlakozása mellett, illetve ellene, a kormányzati propaganda csupán az ellenérvek sulykolására terjedt ki.
Ennek apropóján lapunk két szakértőt kérdezett meg arról, milyen érdemi érvek szólhatnak Ukrajna Európai Unióba való belépése mellett, illetve milyen logikus indokok magyarázhatják ennek elutasítását. Arról is kérdeztük Bendarzsevszkij Antont és Szent-Iványi Istvánt, hogy mennyire reális Ursula von der Leyen ígérete, miszerint Ukrajna 2030-ig, gyorsított eljárásban csatlakozhatna az unióhoz. (Az Európai Bizottság elnöke az idén februárban ráadásul úgy fogalmazott: ha ilyen ütemben haladnak az EU-normák felé Kijevben, akkor „talán még 2030 előtt is” beléphetnének az unióba.)
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a 24.hu kérdéseire azzal kezdte a válaszát, hogy Ukrajna 2030-as – vagy pláne azelőtti – EU-csatlakozásának
Ezt egyenesen és őszintén meg kell mondanunk
– tette hozzá a kül- és biztonságpolitikai szakértő. A minszki születésű, de tízéves korától Magyarországon élő alapítványi igazgató hozzáfűzte, Ukrajnának helye van az Európai Unióban, és egyszer majd minden bizonnyal a tagja is lesz, de ez nem egy gyors folyamat.
Sőt, Bendarzsevszkij kifejezetten kontraproduktívnak tartja az olyan ígéreteket, amelyeket Ursula von der Leyen tett, mert ezek olyan reményeket ébresztenek, amelyek – mivel lehetetlen teljesíteni azokat – az idő előrehaladtával csalódottságot okozhatnak az ukránok körében.
Bendarzsevszkij megemlítette, hogy nemcsak az EB elnöke utalt a 2030 előtti csatlakozásra, hanem az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal is arról beszélt egy alkalommal, hogy az országa az előírtnál gyorsabban is teljesíti az EU által adott „házi feladatot”, és így akár előbb csatlakozhat Kijev az unióhoz. Az elemző megismételte: ez irreális célkitűzés.
Ami a gyorsított tagfelvételi eljárásról szóló kommunikációt illeti, a biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: egy szempontból érthető az – egyébként szerinte felelőtlen – ígérgetés: PR-célok lehetnek a háttérben. Valamivel ugyanis motiválni kell az ukránokat, nem lehet beláthatatlan időtávra kitolni a csatlakozás ígéretét. Pedig a valóságban aligha lesz megvalósítható a gyorsított tagfelvétel, mert ilyesmi eleve csak olyan országok esetében lenne reális, amelyek eleve fejlettebbek az Európai Unió átlagánál. Például, ha Svájc vagy Norvégia akarna csatlakozni, Brüsszel aligha akadékoskodna hosszú évekig vagy évtizedekig – fűzte hozzá némi iróniával a külpolitikai szakértő.
Bendarzsevszkij szerint Ukrajna alapadottságai már a háború előtt sem igazán voltak elegendők az EU-tagsághoz.
The post Mit érdemes tudni Ukrajna uniós csatlakozásáról? first appeared on 24.hu.