Állatorvosként mit tapasztalsz, érdeklődnek nálad a nyúltartásról a húsvét közeledtével? És az ünnep után látod, hogy több nyuszit hoznak?
Eddig nem vettem észre, hogy húsvétkor a rendelőkben kifejezetten nagyobb lenne az érdeklődés, bár nem is gondolom, sajnos, hogy az állatorvosoknál érdeklődnének az emberek első körben a nyúl (és egyéb állat) tartásával kapcsolatban. Ezt azért találom szomorúnak, mert pont a félinformációk, illetve a teljesen fals információk azok, amik a legtöbbször ijesztő és teljesen fajidegen környezet kialakításához vezetnek, és nagyon sok esetben meg sem lehet már győzni a tulajdonost, még akkor sem, amikor az állat már egyértelműen beteg, hogy a problémát meg lehetett volna előzni, ha megfelelő helyről tájékozódnak. Én nem figyeltem meg azt, hogy a rendelőbe több nyulat hoznának húsvét után. De egyértelműen több a mentésre szoruló, kidobott nyuszi, illetve a segítségkérő Facebook-posztok száma, hogy láttak egy nyuszit az autók között, vagy bárhol a városban, de nem tudták megfogni.
Mit mondasz annak, akinek még sosem volt nyula, de most, húsvétra venne egyet, mert cuki és a gyerek is örülne neki?
Igazából ugyanazt, amit egy bármelyik másik időpontban.
Lenne egy nagyon hosszú monológom arról, hogy ez milyen felelősséggel és mekkora költségekkel jár, és hogy nem a gyermeke, hanem valószínűleg ő lesz az, akinek helyt kell majd állnia.
Emellett hozzátenném, hogy egy nyúl nem nyúl, szóval legalább párban gondolkozzanak, tartsák szabadon, ivartalanítsák, és csak akkor vállaljanak kisállatot, ha a következő 10 évükben tudnak ezzel tervezni. Ha csak a húsvéti meglepetés a lényeg, akkor plüssnyuszit vagy állatkerti látogatást tudok ajánlani inkább helyette.
fotó: getty images
Vásárlás vagy örökbefogadás?
Örökbefogadás. Szerintem nincsen semmilyen előnye a „fajnyulak” tartásának, hiába költ az ember nagyobb összeget egy általa kiválasztott nyúl megvásárlására. Természetesen mindenkinek szíve joga olyan kisállatot választani, amilyet csak szeretne, de az örökbefogadással biztosan nem támogat szaporítókat (akikből sajnos rengeteg van) és egy meggyötört kis életnek adhat egy új esélyt. Minden nyuszinak saját karaktere, személyisége van, mely nem függ fajtától vagy származástól, így karakterek alapján szuperül lehet választani, a mentőszervezetek pedig általánosan egészségügyileg kivizsgált, ivartalanított és oltott állatokat adnak tovább, így attól sem kell tartani, hogy esetleg vemhes állatot viszünk haza – ha kereskedőnél, piacon vásárolunk, ez megtörténhet. Ez az én véleményem, de én nem tudnék olyan tenyésztőt mondani, akit szívemből ajánlanék, azonban két szervezetet is, akiktől egész évben fogadhatunk örökbe nyulakat és más kisemlősöket: az Első Nyúlmentő Alapítvány és az Együtt a Kisállatokért Alapítvány. Még azt sem mondhatjuk, hogy a „fajnyulak” esetében kisebb lenne az egészségügyi gondok száma, sőt! Kettő olyan kategória van, akiket a halmozottabb egészségügyi problémáik miatt elkerülnék, főként kezdő nyuszisként: a szatén és a kosorrú lógófülű nyuszik, illetve, bár szemet gyönyörködtetően szépek, az angóra nyulakat is, mivel hatalmas idő- és energiabefektetést igényel a szőrük karbantartása.
Általában mit tapasztalsz, mennyire tudatosak az emberek, amikor nyulat vesznek, vagy fogadnak örökbe?
Szerintem három kategória létezik. Vannak azok, akik előre utánanéznek mindennek, kérdeznek, és őszintén a legjobbra törekednek, gondolkozva és tudatosan építik ki előre a kisállatuk életterét, igyekeznek mindenre felkészülni. Egyre többen vannak, de sajnos még mindig ők számítanak a kisebbségnek. A legtöbb ember még mindig nagyon keveset, vagy rossz helyről tájékozódik és „tenyésztők”, illetve állatkereskedések által egy-egy mondatban elmondott információkra támaszkodnak, nem olvasnak utána az általuk tartott faj valós igényeinek. Nagyon sok a félinformáció a nyuszik táplálásával és almozásával, a helyük kialakításával kapcsolatban is.
Nem attól lesz valami jó minőségű nyúltáp, mert van nyuszi a csomagolásán.
Lehet, hogy ez valaki számára megmosolyogtató dolog, de tényleg nagyon sokan csak ez alapján tájékozódnak. A Törpenyuszisok Facebook-csoportot nagyon-nagyon tudom minden nyuszitartónak és nyuszitartást tervező személynek is ajánlani! Gondos, jól informált adminokkal és tanácsadó közeggel találkozhat az, aki a csoport tagja, és szinte azonnal segítséget tudnak adni a feltett kérdésekben, illetve nem otthoni praktikákat osztogatnak, hanem szükség esetén orvoshoz irányítják a kérdezőt. A csoport tartalmazza a jelenleg ajánlott nyulas orvosok és a legjobb összetételű tápok, adható gyógynövények listáját is például. Vannak, akik, ha valamit nem jól csinálnak, tanácsot kérnek és változtatnak is. Vannak azonban, akik sajnos egyáltalán nem meggyőzhetőek, a náluk lévő állatok a legszomorúbb esetek, főleg, ha ez azt jelenti, hogy még évekig sínylődnek mellettük, hiszen még a nyúlról való lemondás és szervezetnek való átadás sem opció.
Mi az, ami a legtöbbeket meglepetésként éri, amikor megérkezik a nyúl?
A legtöbb „konfliktushelyzet” abból adódik, hogy a gazdik számára nem egyértelmű, hogy a nyulak obligát fűevő állatok, azaz ennek kellene kitöltenie a táplálékuk legnagyobb részét. Ez persze lehetséges fokozatosan az étrendbe bevezetett friss fű, gyógynövények formájában, de leginkább jó minőségű szénára kellene építeni a táplálásukat. Nem a táp a fő megoldás, és pláne nem javasolt semmilyen magvakat és aszalt gyümölcsöket tartalmazó táplálék, amiket nagyon sok kereskedésben árulnak. A nem megfelelő táplálásnak nincsenek feltétlenül azonnal tünetei, azonban hosszútávon komoly kibillenéshez vezethet a bél, főként a számukra létfontosságú vakbél mikrobiomjának összetételében, ami több egészségügyi probléma hátterében is állhat. Gyakran előkerülő, sokszor nehezen átadható téma az, hogy a nyulak társas állatok, és egy boldog élethez nem elég emberi társaság, hanem fajtársa van szükségük. Természetesen nyugodt „párkapcsolat” csak két, ivartalan állat között jöhet létre, és mindig ezt is szoktuk javasolni a későbbi balesetek elkerülése érdekében.
Ami még sokszor meglepi az embereket, és elég vitatott téma, az a ragadozó-zsákmányállat barátság. Sajnos sokan kutya/macska-nyúl párosításokat terveznek, illetve valósítanak meg annak tudta nélkül, hogy ez milyen veszélyekkel is járhat. Az egyik a krónikus stressz, amit zsákmányállatként nem fog a nyuszi látszólag jelezni, hanem inkább sok apró jelből látható, amihez már hozzáértő szem szükséges. Vannak kifejezett „stresszbetegségeik” is, melyekkel ők kommunikálják, hogy persze, látszólag működnek, mint nyuszi, de valójában valami nincsen rendben a felszín alatt.
A sokak számára vicces nyuszi-macska/kutyakergetés szintén egy olyan dolog, amit egy rettegő nyuszi csinál, bármennyire is mókásnak tűnhet elsőre, hiába nem esik bántódása senkinek, ők félelemből, illetve territoriális stresszből kergetnek.
A rendelőben emellett látunk „sosem gondoltuk volna, hogy…”-eseteket, amik nagyon sokszor fatális kimenetelűek. Általában saját kutya által megtámadott nyuszikról van szó, azaz „baleset” érte őket. Keveset hallanak arról is a gazdik, hogy húsevők és fűevők mennyire más saját bakteriális mikrobiommal és parazitákkal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy más betegítheti meg sok esetben a kutyát és a cicát, mint a nyulat, de a közöttük való interakció esetén előfordulhat, hogy ami egy macskát nem betegít meg, az egy nyúlban például súlyos szisztémás fertőzést alakíthat ki, mely akár az életébe is kerülhet, de legalábbis életminőségének romlásához vezethet.
Máté Lilla (forrás: magánarchívum)
Mennyibe kerül általában egy nyúlról való gondoskodás első körben és hosszútávon?
Nagyon nehezen tudnám számokban összefoglalni, de megpróbálom részletesen kifejteni, hogy mire számíthat egy gazdi. Benti tartás esetén legtöbb esetben a szabadon tartás vagy a nyúlszoba javasolt, ha estére be is van zárva a kisállat, az egész napos ketreces tartás nem optimális. Aki előre így tervezne, annak lehet, hogy nem a nyúl a megfelelő faj. Ilyenkor az alapköltségek közé a kábelek védelme, területek lezárása vagy például bútorok elzárása tartozik mobil kennelrészekkel, emellé jönnek ugye a tálak, bújók, fekhelyek, játékok, a széna- és tápvásárlás, illetve a szállításhoz szükséges kisállathordozó. Egy kinti nyuszipalota építésének becsült összeghatára szerintem a csillagos ég. A lekerített terület méretétől is függ, mivel számítani kell arra, hogy minden irányból, így alulról és felülről is közelíthetik meg ragadozók a területet, így teljesen körbevett, alul lebetonozott, de földdel fedett terület az, ami tényleg biztonságos számukra, de a természetes viselkedésükhöz tartozó ásásra is lehetőséget ad. Fontos a biztonságos növények, bújók telepítése, széltől való védelem, árnyékolás és hűtés, utóbbi főként a nyári időszakban fontos. Ha télen is kint tartanánk őket, egy széltől védett, lehetőleg bélelt kuckó nyilvánvalóan szükséges. Mindkét esetben, azaz kinti és benti tartás esetén is rengeteg lehetőség van a környezetgazdagításra, táplálékkereső játékokra, ásóládára, alagutak kialakítására vagy fogkoptatás szolgáló játékok (de nem csomagolt, magvas/kalciumos fogkoptatók!) beszerzésére. Így nagyon nehéz összeget mondani, hogy mennyibe kerül egy „kezdőszett”. Inkább azt mondanám, hogy adott lehetőségekhez mérten lehetne ezt megbecsülni, minden esetben egyedileg.
Egy nyúl havi költsége táppal, szénával, illetve különböző finomságokkal, alomanyaggal minimum tízezer forint napjainkban, ez persze függhet a nyúl méretétől is.
A javasoltak közé tartozik még egy egészségügyi csomag, a „nyuszipatika”, mely a nyulak alapvető otthoni ellátásához szükséges gyógyszereket tartalmazza. Nagyon fontos a megfelelő szőroldó készítmény alkalmazása is, a fésülés vedlési időszakban, az éves oltások beadása, illetve az ivartalanítás. Idősödő nyuszik esetében azért az éves orvosi vizitnél vérlabor is javasolt, sőt, én már négyéves kortól számolnék ezzel az egyébként egészséges nyusziknál is, hogy időben észrevehető legyen bármilyen kialakuló probléma. Ez az „egészségügyi blokk” évente átlagosan 50 ezer forint per nyúl lehet, de nagyban függ attól, mennyire beteges, mennyit vedlik maga a nyuszi. Illetve ebbe az ivartalanítást nem számoltam bele, mely kortól-nemtől függően 30-60 ezer forint általában.
Külföldön már több helyen nyulak számára is köthető biztosítás, ez sokszor nagy segítség a felmerülő állatorvosi költségek rendezésére, azonban itthon tudtommal ilyesmi még nem elérhető. Azt szoktuk javasolni, hogy aki kisállatot tart, akkor vágjon bele, ha lehetősége van havonta mindig egy bizonyos összeg elkülönítésére és félretételére, hogy tudjon mihez nyúlni, ha baj van, hiszen egy komolyabb műtét vagy hosszabb kórházi tartózkodás több százezer forintos költségeket is jelenthet.
Gonoszan hangzik, tudom, de az állattartás luxus.
Csak akkor döntsünk egy élet befogadása mellett, hogyha tudjuk vállalni annak minden várható költségét és biztosítjuk számára a megfelelő körülményeket. Nekünk lehet, hogy egy nyúl csak a magunk vagy szórakoztatásához vagy lenyűgözéséhez szükséges, akitől megszabadulhatunk, ha már nincs rá igényünk, de ők is élő és érző lények, nekik is egy életük van. Megérdemlik azt, hogy ezt ne rossz körülmények között, stresszben vagy akár minőségi, mennyiségi éhezésnek áldozatul esve töltsék, és azt is, hogy megkaphassák a megfelelő orvosi ellátást, ha betegek lesznek.
Az állatorvosok már mind felkészültek a nyulakra is? Hogy érdemes orvost választani?
Ezt sajnos semmiféleképpen nem mondanám, de azért egyre többen foglalkoznak nyulakkal és egyre több terápiás lehetőség is áll már a rendelkezésünkre. Vannak olyan esetek, amiket egy kevesebb tapasztalattal rendelkező orvos is szuperül ellát, de van, amikor már valóban specialista szükséges. Egzotikus szakállatorvosok közül sem mindenki rendelkezik egyforma tapasztalattal a teljes fajspektrumot illetően, így én inkább ajánlások alapján választanék nyulas orvost, ha friss nyuszis gazdi lennék. Emellett fontos, hogy előre válasszuk ki az adott rendelőt, ne csak akkor, ha már baj van. Ezzel nagyon sok időt megspórolhatunk.
The post „Inkább a plüssnyuszit javasolnám” – ezt üzeni az állatorvos azoknak, akik nyulat vennének húsvétra first appeared on nlc.